Vagyonadó: közös nyilatkozatban fordultak a kormányhoz a szakmai szervezetek

2026. 10. 15., 09:25

Az ÉVOSZ, az FBN-H, a FÉSZ, a FIVOSZ, az IVSZ, a JVSZ, a MAPI, az MGYOSZ, az MKIK, az MSVK, az MSZÉSZ, az MVÜK, az OKSZ és a VOSZ közös nyilatkozatban fogalmazták meg vagyonadóval kapcsolatos kéréseiket.

2026. október 6-án bocsátották társadalmi egyeztetésre a vagyonadó jogszabálytervezetét. Az elmúlt napokban számos szakmai szervezet és érintett magánszemély fejtette ki a véleményét a javaslatról a médiában – emlékeztet a szervezetek közös közleménye. A végrehajtás komplexitását figyelembe véve a társadalmi egyeztetés rövid határideje megnehezítette az eltérő szakmai álláspontok érdemi megvitatását és összehangolását. Éppen ezért különösen nagy jelentőségű, hogy több mint tíz, a hazai gazdaság meghatározó szereplőit képviselő szakmai szervezet fogott össze annak érdekében, hogy közösen fogalmazza meg a legfontosabb észrevételeket és javaslatokat. Bár a szervezetek többsége önálló javaslatcsomagot is eljuttat a kormányzatnak, fontosnak tartják, hogy a közös álláspontok is megjelenjenek a jogalkotási folyamatban – hangsúlyozza a közlemény.

Az aláírók az alábbi kérésekkel fordulnak a jogalkotóhoz:

1. A gazdasági visszaforgatások és a társadalmi hozzájárulás elismerése
A vagyonadó lehetséges kedvezőtlen gazdasági és társadalmi hatásainak mérséklése érdekében az aláírók elengedhetetlennek tartják, hogy az adó megállapításakor figyelembe vehetők legyenek a gazdaságba visszaforgatott források. Ennek megfelelően javasolják annak megfontolását, hogy a szabályozás tegye lehetővé a beruházások, az energiahatékonysági és digitalizációs fejlesztések, a kutatás-fejlesztési tevékenység, a munkavállalói képzések, valamint a közhasznú nonprofit szervezeteknek nyújtott támogatások adóból történő valamilyen mértékű levonását. Ez a lépés egyértelműen és normatívan mutatná az új kormány piacelvű fordulatának szándékát, azaz, hogy a transzparensen működő, a jelen helyzetben is fejlődőképes cégek helyzetét javítaná.

2. Harmadik adókulcs bevezetése az 1–5 milliárd forint közötti vagyonokra
Az 1–5 milliárd forint közötti vagyonok jellemzően a kisvállalkozókat érintik, ezekre az esetekre a szakmai szervezetek egy mérsékelt 0,3–0,5 százalékos adókulcs bevezetését (amely akár évente emelkedhetne) javasolják.

3. A likvid forrás és az illikvid vagyonelemek körültekintő kezelése
Az elmúlt 35 év gazdasági folyamatai, és azok letükröződése a társaságok mérlegében cégek ezreinél mutat ma arányaiban magas saját tőkét, ami illikvid és alacsony hozamot termelni képes eszközökben testesül meg. Ezeknek az eszközöknek a szakértőkkel való felértékelése önmagában idő- és költségigényes, de ezeknek a változásoknak a számvitelben történő lekövetése társaságok tömegének a banki megítélését, és így a hitelhez jutási esélyét csökkenti jelentősen.

4. Tőzsdei / tőzsdére igyekvő, valamint fiatal növekvő cégek (start-upok) kezelése a törvényben
A jelenlegi tervezett szabályozás mellett a tőzsdei lét költsége egy kezdeti alacsony közkézhányad mellett elrettentő, illetve a fiatal cégek alapítói bevételek nélküli jelentős külső tőkeemelése is nehezen kezelhető helyzetet teremt, amelynek kezelése külön figyelmet igényel.

A közös állásfoglalást támogató szakmai szervezetek:
ÉVOSZ
 (Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége)
FBN-H (Felelős Családi Vállalatokért Magyarországon Egyesület)
FÉSZ (Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége)
FIVOSZ (Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége)
IVSZ (Digitális Vállalkozások Szövetsége)
JVSZ (Joint Venture Szövetség)
MAPI (Magyarok a Piacon)
MGYOSZ (Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége)
MKIK (Magyar Kereskedelmi és Iparkamara)
MSVK (Modern & Stílusos Vidék Üzleti Közösség)
MSZÉSZ (Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége)
MVÜK (Magyar Vállalatvezetők Üzleti Közössége)
OKSZ (Országos Kereskedelmi Szövetség)
VOSZ (Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége) 

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 11. 18., 17:55
Hol húzódik a kritikus mérethatár, rádöbben-e egy alapító-tulajdonos, hogy már nem tud mindent egyedül kézben tartani? A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége a „100 nap – 100 vállalkozás” programjában helyszíni látogatásokon, személyes találkozókon gyűjtötte össze, majd rendezte Tudástárba a felkeresett vállalkozások tapasztalatait.
2026-11-18 17:25:00
Forgalmazási engedélyt kapott a NAV-tól a Laurel Kft. hardveralapú e-pénztárgépes megoldása. Ezzel új szakaszba lép a magyarországi eNyugta átállás, és még az idén több nagy kiskereskedelmi hálózatnál megkezdődhet az új rendszer tényleges bevezetésének folyamata. A technológiai váltás Magyarországon több mint 200 ezer, a boltok mellett többek közt gyógyszertárakban, benzinkutakon, éttermekben, szálláshelyeken működő online pénztárgépet érint, miközben új hagyományos online kasszát jelen állás szerint már csak idén év végéig lehet üzembe helyezni.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Lassan búcsút veszünk az árrésstoptól, amely masszív veszteségbe tolt egész kereskedelmi ágazatokat és termékpályákat, ezért cserébe pedig éppen arra a célra volt alkalmatlan, amire elvileg bevezették. Dr. Csorbai Hajnalka, az árrésstoppal kapcsolatban kritikus szakmai közleményeket is kiadó Joint Venture Szövetség (JVSZ) elnöke hangsúlyozta: a kis üzletek - bár nem voltak közvetlenül érintettek - nagy számban zártak be, miközben a korlátozásra kényszerített áruházláncok úgy-ahogy átvészelték ezt az időszakot. A JVSZ vezetője a BizniszPlusznak levezette, mit művelt a hazai gazdasággal a piactorzító beavatkozás, mit vár a szakma attól, hogy eltűnik a termékláncra nehezedő nyomás, illetve milyen utat igényel az áhított euróbevezetés.
2026. 10. 17., 23:00
epizód: 2026 / 20   |   hossz: 26:36
A nemzetközi vámháború következtében visszaesett az e-kereskedelem Kínából származó áruforgalma, de a vásárlók és az igényeik nem tűntek el, csak a kereslet terelődött át más platformokra. A jelenség végre kiugrási lehetőség lenne a hazai kereskedőknek a távol-keleti webshopokkal szemben, de a növekedés egyelőre nem itthon, hanem a régióban érzékelhető, mondja a PwC Magyarország szakértője. Cserjés-Kopándi Ildikó a szervezet felmérése alapján azt látja, téves az az elképzelés, hogy az ár kizárólagos fontosságú a magyar vevőknek, és elárulta, milyen előnyök vannak még, amelyek segíthetnek a hazai közönség átcsábításában.
2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS