Az ÉVOSZ, az FBN-H, a FÉSZ, a FIVOSZ, az IVSZ, a JVSZ, a MAPI, az MGYOSZ, az MKIK, az MSVK, az MSZÉSZ, az MVÜK, az OKSZ és a VOSZ közös nyilatkozatban fogalmazták meg vagyonadóval kapcsolatos kéréseiket.
2026. október 6-án bocsátották társadalmi egyeztetésre a vagyonadó jogszabálytervezetét. Az elmúlt napokban számos szakmai szervezet és érintett magánszemély fejtette ki a véleményét a javaslatról a médiában – emlékeztet a szervezetek közös közleménye. A végrehajtás komplexitását figyelembe véve a társadalmi egyeztetés rövid határideje megnehezítette az eltérő szakmai álláspontok érdemi megvitatását és összehangolását. Éppen ezért különösen nagy jelentőségű, hogy több mint tíz, a hazai gazdaság meghatározó szereplőit képviselő szakmai szervezet fogott össze annak érdekében, hogy közösen fogalmazza meg a legfontosabb észrevételeket és javaslatokat. Bár a szervezetek többsége önálló javaslatcsomagot is eljuttat a kormányzatnak, fontosnak tartják, hogy a közös álláspontok is megjelenjenek a jogalkotási folyamatban – hangsúlyozza a közlemény.
Az aláírók az alábbi kérésekkel fordulnak a jogalkotóhoz:
1. A gazdasági visszaforgatások és a társadalmi hozzájárulás elismerése
A vagyonadó lehetséges kedvezőtlen gazdasági és társadalmi hatásainak mérséklése érdekében az aláírók elengedhetetlennek tartják, hogy az adó megállapításakor figyelembe vehetők legyenek a gazdaságba visszaforgatott források. Ennek megfelelően javasolják annak megfontolását, hogy a szabályozás tegye lehetővé a beruházások, az energiahatékonysági és digitalizációs fejlesztések, a kutatás-fejlesztési tevékenység, a munkavállalói képzések, valamint a közhasznú nonprofit szervezeteknek nyújtott támogatások adóból történő valamilyen mértékű levonását. Ez a lépés egyértelműen és normatívan mutatná az új kormány piacelvű fordulatának szándékát, azaz, hogy a transzparensen működő, a jelen helyzetben is fejlődőképes cégek helyzetét javítaná.
2. Harmadik adókulcs bevezetése az 1–5 milliárd forint közötti vagyonokra
Az 1–5 milliárd forint közötti vagyonok jellemzően a kisvállalkozókat érintik, ezekre az esetekre a szakmai szervezetek egy mérsékelt 0,3–0,5 százalékos adókulcs bevezetését (amely akár évente emelkedhetne) javasolják.
3. A likvid forrás és az illikvid vagyonelemek körültekintő kezelése
Az elmúlt 35 év gazdasági folyamatai, és azok letükröződése a társaságok mérlegében cégek ezreinél mutat ma arányaiban magas saját tőkét, ami illikvid és alacsony hozamot termelni képes eszközökben testesül meg. Ezeknek az eszközöknek a szakértőkkel való felértékelése önmagában idő- és költségigényes, de ezeknek a változásoknak a számvitelben történő lekövetése társaságok tömegének a banki megítélését, és így a hitelhez jutási esélyét csökkenti jelentősen.
4. Tőzsdei / tőzsdére igyekvő, valamint fiatal növekvő cégek (start-upok) kezelése a törvényben
A jelenlegi tervezett szabályozás mellett a tőzsdei lét költsége egy kezdeti alacsony közkézhányad mellett elrettentő, illetve a fiatal cégek alapítói bevételek nélküli jelentős külső tőkeemelése is nehezen kezelhető helyzetet teremt, amelynek kezelése külön figyelmet igényel.
A közös állásfoglalást támogató szakmai szervezetek:
ÉVOSZ (Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége)
FBN-H (Felelős Családi Vállalatokért Magyarországon Egyesület)
FÉSZ (Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége)
FIVOSZ (Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége)
IVSZ (Digitális Vállalkozások Szövetsége)
JVSZ (Joint Venture Szövetség)
MAPI (Magyarok a Piacon)
MGYOSZ (Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége)
MKIK (Magyar Kereskedelmi és Iparkamara)
MSVK (Modern & Stílusos Vidék Üzleti Közösség)
MSZÉSZ (Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége)
MVÜK (Magyar Vállalatvezetők Üzleti Közössége)
OKSZ (Országos Kereskedelmi Szövetség)
VOSZ (Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége)
„Kis ország vagyunk, ahol annak idején az atomenergia-ipar nem a dekarbonizációs törekvések miatt indult el, hanem azért, mert jelentős szén- és vízenergia híján megbízható energiaforrásra volt szükségünk.”