Krisán László: Az erős forint esete a hazai kkv-szektorral

Krisán László: Az erős forint esete a hazai kkv-szektorral
2026. 06. 18., 12:30

A magyar kkv-k legnagyobb problémája nem a forintárfolyam, hanem az alkalmazkodási képesség hiánya – írja vitaindító elemzésében Krisán László, a VOSZ társelnöke.

Mindig vita van arról, hogy milyen árfolyam mit okoz a gazdaságban a makropályán, de a kisvállalkozások szempontjából mélységi elemzések nem nagyon születtek. Egy ilyen vita elindítása viszont rávilágíthat az árfolyamhatásokra és egyben a hazai kkv-szektor valódi strukturális gyengeségeire is. A kisvállalkozások oldaláról történő elemzésről szól Krisán László írása a Portfolio-n.

Az elmúlt időszakban a közbeszéd egyik központi témájává vált a forint árfolyama és annak hatása a magyar gazdaságra. A vita azonban sokszor leegyszerűsödik arra a kérdésre, hogy az erős vagy a gyenge forint kedvezőbb-e Magyarország számára. Ez a megközelítés azonban félrevezető. A magyar nano-, mikro-, kis- és középvállalkozói szektor problémája ma már nem egyszerűen az, hogy hol áll az euró árfolyama. A valódi kérdés az, hogy a hazai vállalkozások mennyire képesek alkalmazkodni egy gyorsan változó, bizonytalan és magas költségű gazdasági környezethez.

A mostani árfolyamvita valójában egy mélyebb problémát hozott felszínre: a magyar kkv-k jelentős része ugyanabban a globális versenyben működik, mint a multinacionális vállalatok, de lényegesen kisebb tőkével, gyengébb alkuerővel, drágább finanszírozással és minimális hibalehetőséggel.

Krisán László szerint az árfolyamhatást nem lehet csak makrogazdasági szemüvegen keresztül nézni.  A mikro- és kisvállalkozói valóságban az árfolyam nem grafikon, hanem havi pénzáram, bérfizetés, alapanyagár, hiteltörlesztés és családi megélhetés. A magyar gazdaságnak nem egy „jó euróárfolyamra” van szüksége. „Mert olyan, hogy jó árfolyam önmagában nincs. Hanem egy gördülő, kiszámítható, nem szélsőséges árfolyamsávra. A kkv-k számára ugyanis nem az a legnagyobb probléma, hogy az euró 350 vagy 390 forint. Hanem az, hogy: nem tudnak hosszú távra árazni, nem tudják, milyen árfolyamra kössenek szerződést, bizonytalan a beruházás, bizonytalan a tervezés, bizonytalan a finanszírozás. Ezért a legfontosabb: a kkv-nak nem erős, nem gyenge, hanem tervezhető forint kell.

A VOSZ társelnöke úgy látja, lehet, hogy a 350-es euróárfolyam néhány hónap múlva már nem lesz központi kérdés. De ettől még a magyar kkv-k valódi problémái – az alultőkésítettség, a drága finanszírozás, az alacsony tartalék, a gyenge alkuerő, az adminisztratív túlterhelés, a digitalizációs lemaradás, a lassú alkalmazkodási sebesség – megmaradnak. „A magyar kkv-k legnagyobb problémája nem az árfolyam, hanem az alkalmazkodási képesség hiánya.”

(Fotó: Portfolio)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 11. 18., 17:55
Hol húzódik a kritikus mérethatár, rádöbben-e egy alapító-tulajdonos, hogy már nem tud mindent egyedül kézben tartani? A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége a „100 nap – 100 vállalkozás” programjában helyszíni látogatásokon, személyes találkozókon gyűjtötte össze, majd rendezte Tudástárba a felkeresett vállalkozások tapasztalatait.
2026-11-18 17:25:00
Forgalmazási engedélyt kapott a NAV-tól a Laurel Kft. hardveralapú e-pénztárgépes megoldása. Ezzel új szakaszba lép a magyarországi eNyugta átállás, és még az idén több nagy kiskereskedelmi hálózatnál megkezdődhet az új rendszer tényleges bevezetésének folyamata. A technológiai váltás Magyarországon több mint 200 ezer, a boltok mellett többek közt gyógyszertárakban, benzinkutakon, éttermekben, szálláshelyeken működő online pénztárgépet érint, miközben új hagyományos online kasszát jelen állás szerint már csak idén év végéig lehet üzembe helyezni.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Lassan búcsút veszünk az árrésstoptól, amely masszív veszteségbe tolt egész kereskedelmi ágazatokat és termékpályákat, ezért cserébe pedig éppen arra a célra volt alkalmatlan, amire elvileg bevezették. Dr. Csorbai Hajnalka, az árrésstoppal kapcsolatban kritikus szakmai közleményeket is kiadó Joint Venture Szövetség (JVSZ) elnöke hangsúlyozta: a kis üzletek - bár nem voltak közvetlenül érintettek - nagy számban zártak be, miközben a korlátozásra kényszerített áruházláncok úgy-ahogy átvészelték ezt az időszakot. A JVSZ vezetője a BizniszPlusznak levezette, mit művelt a hazai gazdasággal a piactorzító beavatkozás, mit vár a szakma attól, hogy eltűnik a termékláncra nehezedő nyomás, illetve milyen utat igényel az áhított euróbevezetés.
2026. 10. 17., 23:00
epizód: 2026 / 20   |   hossz: 26:36
A nemzetközi vámháború következtében visszaesett az e-kereskedelem Kínából származó áruforgalma, de a vásárlók és az igényeik nem tűntek el, csak a kereslet terelődött át más platformokra. A jelenség végre kiugrási lehetőség lenne a hazai kereskedőknek a távol-keleti webshopokkal szemben, de a növekedés egyelőre nem itthon, hanem a régióban érzékelhető, mondja a PwC Magyarország szakértője. Cserjés-Kopándi Ildikó a szervezet felmérése alapján azt látja, téves az az elképzelés, hogy az ár kizárólagos fontosságú a magyar vevőknek, és elárulta, milyen előnyök vannak még, amelyek segíthetnek a hazai közönség átcsábításában.
2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS