Az abszolút bakancslistás álmom egy saját márka és termékpaletta felépítése, kihasználva a 12 év alatt Európa-szerte felépített disztribútori kapcsolataimat – mondta az Üzletemnek Grasl Veronika, a NaturalSkin.hu megálmodója, a Kakukkia Kft. tulajdonosa.
Grasl Veronika 12 év alatt jutott el a „szappan bizniszből” odáig, hogy ma már meghatározó natúrkozmetikai márkák képviselői keresik meg. Boldoggá tenné, ha egyszer lánya tovább vinné az üzletet, ahogy annak is örülne, ha webshopot nyitna külföldön. Mint mondja: annak idején jó lett volna, ha egy mentor segíti a munkáját, ezért most ő igyekszik tanácsokat adni másoknak. Ha érdekli, hogy Veronikának mi szerepel a szakmai bakancslistáján, a választ elolvashatja az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatának 414. interjújában.
– Mit tart karrierje eddigi csúcsának?
– Gyakorlatilag minden üzleti évemet a karrierem csúcsának tartom. Álmomban nem gondoltam volna és a környezetem sem, amikor belevágtam a „szappan bizniszbe” (ahogy anno hívták a barátaim), hogy a 12 év alatt eljutok az anyósomék pincéjétől piacvezető „clean beauty” disztribútorrá és webshop tulajdonosi pozícióig. Ma már ott tartok, hogy többnyire a márkák keresnek meg engem ebből a szektorból, és nem nekem kell kopogtatnom hozzájuk. Vidéki, női kisvállalkozóként megbízható partnerként közvetlenül szállítunk be szinte az összes Magyarországon megtalálható drogériába. Több általunk képviselt márkánk termékei erős szereplői a natúrkozmetikai piacnak idehaza, mindezekről pedig olyan díjak adnak tanúságot, mint a MARIE CLAIRE Beauty Award díjak (a naturalskin.hu a Legjobb Beauty webshop díjat nyerte el 2022. júniusában + több, általunk képviselt termék is díjazott lett).
– Milyen távra tervez?
– A céget teljes egészében természetesen hosszú távra tervezem; van egy kamaszlányom, nagyon boldoggá tenne, ha tovább vinné a kozmetikumok iránti rajongásomat, de már azzal is beérném, ha a saját tehetségét bármilyen módon beletenné a vállalkozásomba és egy közös folyamatban együtt dolgozhatnánk ki valami igazán időtállót. Egyébként vannak egész rövid távú céljaim is, amit általában a piaci változások kényszerítenek ki, mint például a webshop külföldi nyitása. De középtávon is várhatóak változások, mint például olyan csatornák elengedése cégen belül, amely bár széppé teszi a koncepciót, de rengeteg energiát rabol el.
– Mi szerepel a szakmai bakancslistáján?
– „Van egy márka…” – ha ezt a mondatot a kolleganőim meghallják tőlem (elég sűrűn mondom egyébként), akkor már nagyot nevetnek, de viccet félretéve, van egy bizonyos amerikai „clean beauty” bőrápoló márka, ami a bakancslistámon szerepel: fel szeretném tenni a webshopomra. Egyébként ugyanennek a szegmensnek a sminkmárkáit tekintve, véleményem szerint, elértem már a csúcsot. Egyedülálló smink-kínálatunk van, amely világszerte kult-márkaként ismert. Büszke vagyok arra, hogy ezt Magyarországra az én webshopom hozhatta el először. Egyébként az abszolút bakancslistás álmom egy saját márka és termékpaletta felépítése, kihasználva a 12 év alatt Európa-szerte felépített disztribútori kapcsolataimat, ismeretségemet, de erről többet egyelőre nem árulhatok el!
– Kitől tanulta eddig a legtöbbet?
– Elsősorban magam tanultam ki mindent, szó szerint a saját káromra. Bárcsak lett volna egy mentori segítségem! Pont ezért szoktam örömmel beszélgetni, tapasztalatot megosztani olyan, számomra szimpatikus vállalkozókkal, akik most tartanak ott, ahol én tartottam kb. 7-10 évvel ezelőtt. Rengeteget tanultam a partnerektől, például sokat köszönhetek az első multis beszállításom során megismert beszerzőnek, aki ma már nyugdíjas. Tőle sok-sok segítséget kaptam és megtanulhattam, miként kell megbízható beszállítónak lenni, korrekt üzleti magatartást folytatni, és bizony azt is, hogy tudni kell nemet mondani. Vicces lehet, hogy pont egy multis beszerzőtől tanulhattam ezt, de végtelenül hálás vagyok neki ezekért a tapasztalásokért!
– Mivel motiválja a kollégáit?
– Mindig kompromisszumkész embernek tartottam magamat, sohasem mondom semmire visszakézből, hogy „nem”. Abban hiszek, hogy amit adok, az fordítva is elvárható legyen: ha nekem van szükségesem valamire, én szeretnék kérni. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján úgy látom, hogy ez bevált. Látják rajtam az akaratomat, és azokat a küzdelmeket is, amelyekkel a céljaim elérése során meg kell birkóznom. Bízom benne, hogy ez a habitus motiválja őket.
– Melyik szakmában próbálná ki magát szívesen?
– Nagyjából jó helyen vagyok! Szívesen dolgoznék külpolitikai szakértőként, hiszen az EU/Nemzetközi tanulmányok az eredeti szakterületem. Terveim között szerepelt még a politológiai szak elvégzése, külpolitikai szakirányon, de a magánéletem másképp alakult és belevágtam az üzleti életbe. A mai napig nagyon jól kamatoztatom egyébként ezt a végzettségemet, széles látókört segített kialakítani akár gazdasági, akár politikatudományi vagy társadalomtudományi területeken. Éppen ezért tudom akár külföldön is könnyen és hatékonyan kialakítani az üzleti ismeretségi körömet.
– Hogyan építi üzleti kapcsolatait?
– Nagyon szeretek „networkingelni”, kapcsolatot építeni, ehhez leginkább a folyamatos utazás a nemzetközi szakmai kiállításokra járul hozzá, ahol tudok találkozni gyártókkal, illetve hozzám hasonló európai disztribútorokkal. Mindig kiderül, milyen kicsi a világ, összeérnek a szálak. Itthon is ugyanez mondható el, nagy a körforgás a szakmán belül. Hasznosnak tartom a szakmai közösségi oldalakat, mint a Linkedin, de tudni kell jól használni.
– Mire sajnálja az idejét?
– Sajnos a magamra töltött idő a legkevesebb, pedig nagy szükség lenne rá. De mindig elkap az érzés, hogy inkább tölteném a családdal, főleg a lányommal, hiszen olyan gyorsan megy az idő! A másik a főzés. Erre kifejezetten sajnálom a maradék időmet eltölteni, próbálok sokszor más megoldásokhoz nyúlni, de én még abban a szerencsés helyzetben tudhatom magam, hogy édesanyám aktív, egészséges és ebben is a segítségemre van.
– Mivel lehet felbosszantani?
– A tehetetlenséggel és a „tesze-toszasággal”. Egyszerűen nem szeretem az egyhelyben járást, ugyanis a fejlődés, az előrehaladás híve vagyok, ráadásul tempósan! Igazi előre-menekülős típus vagyok.
– Milyen önkéntes munkát vállalna?
– Mindenképpen állatokkal kapcsolatos lenne, hiszen a családom hatalmas állatrajongással éli mindennapjait. Vannak cicáink, egy nyuszi is, és legújabb családtagunk Linda, a ló, akit naponta látogatunk, gondozunk és lovagolja a lányom.
– Mire nem sajnálja a pénzt?
– Olyan dolgokra, ami ahhoz kell, hogy a család együtt legyen. Legyen ez egy klassz utazás, egy vacsora vagy egy koncert, a lényeg, hogy együtt tudjunk feltöltődni.
– Mi tudja a legjobban kikapcsolni?
– Kifejezetten megnyugszom, amikor a lányomat elkísérhetem a lovardába, ott kint lehetek a természetben, segíthetek a ló körüli munkában.
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”
