Miközben a vállalkozások száma országosan csökkent, a háttérben teljesen eltérő folyamatok zajlottak le a magyar vármegyékben. Budapest látványosan veszített lendületéből, Győr-Moson-Sopron viszont még erősödni is tudott egyes ágazatokban. A gazdasági nyomás mindenhol érezhető volt, de nem egyformán reagáltak rá a térségek.
A 2022-es év a hazai vállalkozási szféra egyfajta csúcspontját jelentette a járványt követően, ekkor volt a legtöbb aktív cég, noha már ekkor sejthető volt a következő évben láthatóvá váló átrendeződés – írják friss elemzésükben az OPTEN szakértői. Az infláció és a fogyasztás visszaesése, a finanszírozás nehézségei, valamint az uniós támogatási források körüli bizonytalanságok egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy 2024-re már nemcsak kevesebb a működő vállalkozás, de kevesebb is indul újként, mint korábban.
Két év alatt az OPTEN adatai szerint a társas vállalkozások száma több mint 23 ezerrel csökkent Magyarországon. Míg 2022 végén az aktív cégek száma megközelítette az 529 ezret, 2024-re ez 506 ezer alá csökkent, és az idei számok is további mérséklődést mutatnak. A visszaesés országos volt, de a mögöttes folyamatok vármegyénként más-más arcot mutatnak. Van, ahol a gazdasági átalakulás diktálta az ütemet, máshol a kilátások miatti óvatosság, de akadt olyan térség is, ahol a belső tartalékok hiánya éreztette hatását.
A legnagyobb cégszám-csökkenést abszolút értékben Budapest könyvelte el, két év alatt több mint 14 800 vállalkozással lett kevesebb. Ez önmagában nem meglepő, hiszen a fővárosban a legnagyobb a vállalkozási aktivitás, de a visszaesés mértéke így is szembetűnő. A gazdasági sokkhatások – infláció, hitelkamat-emelkedés, bérnyomás – leginkább a szolgáltató szektorokat érintették, ezek pedig elsősorban Budapesten koncentrálódnak.
A 2022-ben még működő cégek közül közel minden hetedik mára eltűnt, és a mostani budapesti vállalkozásoknak csupán minden kilencedik tagja volt új alapítású az elmúlt három évben. A kereskedelem területén több mint 3200 vállalkozás szűnt meg, miközben az új alapítások száma nem tudta ezt ellensúlyozni. Az építőipar még drámaibb képet mutat, az aktív vállalkozások száma két év alatt mintegy 1500-zal csökkent. A szakmai-tudományos és műszaki tevékenységet végző vállalkozások is jelentős visszaesést szenvedtek el, több mint 3200 megszűnés mellett az új alapítások alig tartották az iramot.
Komárom-Esztergom vármegyében a működő vállalkozások száma 2022-höz képest közel 5 százalékkal csökkent. Az ipari szerkezet itt erősen exportorientált, így különösen érzékenyen reagált a globális ellátási lánc zavaraira és az energiaárak ingadozására. A feldolgozóiparban közel 90 cég szűnt meg, miközben az új alapítások száma nem érte el a 75-öt. Az építőiparban több mint száz vállalkozás tűnt el. A programozási és IT szektorban is 10 százalékos visszaesés történt.
Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye gazdasága évek óta a felzárkózás kihívásaival küzd. Mindkét térségben a megszűnések aránya meghaladja az alapításokat, a vállalkozói kör tehát folyamatosan szűkül. Borsodban az építőiparban 150-nél több vállalkozással lett kevesebb, miközben az alapítások száma is erősen csökkent. Szabolcsban a programozási ágazat gyengülése látványos, két év alatt több mint 100 megszűnésre alig 60 alapítás jutott.
Fejér vármegye szintén a vesztes régiók közé került, főként az ipari és szolgáltatói szektor visszaesése miatt. A feldolgozóiparban közel 100 vállalkozás tűnt el, míg az új alapítások száma közel a felére csökkent. A szakmai-tudományos, műszaki területeken mintegy 200 céggel lett kevesebb.
Győr-Moson-Sopron vármegye továbbra is az ország egyik legellenállóbb gazdasági térsége. Az építőiparban a megszűnések és alapítások szinte kiegyenlítettek, a programozási és IT területen pedig 126 megszűnés mellett 137 új vállalkozás alakult, ez országosan is kiemelkedő arány.
Érdekesség, hogy Somogy és Tolna vármegyékben – bár kevesebb a vállalkozás, mint máshol – a megszűnések és alapítások egyensúlya viszonylag stabil. Ezek a térségek lassabban reagálnak a gazdasági változásokra, ami jelen esetben inkább védelmet, mint lemaradást jelentett.
„A 2025-ös év első hónapjai egyelőre nem hoztak fordulatot. A vállalkozói bizalom még nem állt helyre, miközben a nemzetközi gazdasági rend átalakulása tovább nehezíti a döntéshozatalt. A következő időszak kulcsa az alkalmazkodás lesz – földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.
Miközben a vállalkozások száma csökken, a kép nem mindenhol egyszínű. Vannak térségek és kezdeményezések, ahol a gazdasági nyomás mellett is elindult valami új. Szegeden például 2024 végén kezdődött el a BYD elektromos autógyár építése – az első ilyen üzemük Európában –, ami hosszabb távon jelentős munkahelyteremtést és vállalkozói lehetőségeket is hozhat a régióba.
Debrecenben eközben a BMW gyára készül a termelésre, Kecskeméten a Mercedes-Benz folytatja gyárának bővítését, új modellek gyártására készülve. Ezek a fejlesztések nemcsak munkahelyeket, hanem beszállítói lehetőségeket is teremtenek, ami a helyi kis- és középvállalkozásoknak jelenthet új pályát.
Bár ezek hatása egyelőre kevéssé látszik a statisztikákban, több helyen már érzékelhető a felkészülés egy következő vállalkozói ciklusra.
Az Opten – Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) 2024-re vonatkozó értéke országosan 12,87 százalék volt, ez 0,94 százalékkal alacsonyabb a 2023-as CFI értéknél. 2024-ben megyei szinten nézve az Opten–CFI Budapest, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyékben érte el a legmagasabb értékeket, míg a legalacsonyabb fluktuációt Csongrád-Csanád, Zala és Veszprém vármegye produkálta:
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”