Több mint kétszer annyi vállalkozás szűnt meg 2024 elején, mint amennyi alakult

2024. 07. 04., 09:40

Magyarországon 2024. március végén az egy évvel korábbinál 1,2 százalékkal kevesebb, 1,808 millió vállalkozás szerepelt a nyilvántartásban, ezer lakosra átlagosan 189 darab vállalkozás jutott.

A regisztrált vállalkozások többségét – országosan 72, Budapesten 52, a vármegyékben pedig a 65–87 százalékát – az önálló vállalkozók adták. A vármegyék közül az önállók aránya Békésben volt a legmagasabb, Pest vármegyében pedig a legalacsonyabb – olvasható a statisztikai hivatal „Fókuszban a vármegyék – 2024. I. negyedév” című összeállításában

A nyilvántartásba vett vállalkozásokon belül az önálló vállalkozók száma 0,9, a társas vállalkozásoké 1,9 százalékkal csökkent a 2023. március végihez képest. Az önálló vállalkozók száma a vármegyék többségében kevesebb lett, a társas vállalkozásoké Pest és Nógrád vármegye kivételével csökkent, leginkább Fejér vármegyében (3,6 százalékkal).

2024. I. negyedévben 30,1 ezer újonnan alakult vállalkozást jegyeztek be országosan, 13 százalékkal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. Ezzel párhuzamosan 62,0 ezer vállalkozás szűnt meg, ami 42 százalékkal több volt – az önálló vállalkozókat érintő adminisztratív változások miatt – a 2023. I. negyedévihez képest. Az újonnan regisztrált vállalkozások száma valamennyi vármegyében és a fővárosban is csökkent, a legnagyobb mértékben Nógrád vármegyében (21 százalékkal). A megszűnt vállalkozások száma Pest, Fejér és Győr-Moson-Sopron vármegye kivételével mindenhol magasabb volt az egy évvel korábbinál.

A társas vállalkozások 9,4 százaléka, az egy évvel korábbinál 1,1 százalékponttal kisebb aránya állt csődeljárás, kényszertörlés, végelszámolás vagy felszámolási eljárás alatt 2024. március végén. A részarány Jász-Nagykun-Szolnok és Vas vármegye kivételével mindenhol csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Az egyéni vállalkozók körében a tevékenységüket szüneteltetők aránya (16,6 százalék) viszont nőtt (1,9 százalékponttal).

Ezer lakosra átlagosan 189 darab vállalkozás jutott. A vállalkozási kedv Budapesten (247), Szabolcs-Szatmár-Bereg (210) és Bács-Kiskun (204) vármegyében volt a legmagasabb, Borsod-Abaúj-Zemplén (123) és Nógrád (134) vármegyében pedig a legalacsonyabb.

Budapesti vállalkozások

2024. március végén Budapesten az egy évvel korábbinál 1,4 százalékkal kevesebb, 415,7 ezer vállalkozás szerepelt a nyilvántartásban. A regisztrált vállalkozások többségét (52 százalékát) kitevő önálló vállalkozók száma alig változott (+0,1 százalék), a társas vállalkozásoké 3,0 százalékkal csökkent. A legtöbb vállalkozást a szakmai, tudományos tevékenység (19 százalék) és az ingatlanügyletek (17 százalék) területén tartották nyilván, az előbbiek száma 2,1, az utóbbiaké 6,3 százalékkal csökkent egy év alatt.

2024. I. negyedévben 8,1 ezer újonnan alakult vállalkozást jegyeztek be a fővárosban, 16 százalékkal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. Ezzel párhuzamosan 12,2 ezer vállalkozás szűnt meg, ami 36 százalékkal több volt – az önálló vállalkozókat érintő adminisztratív változások miatt – a 2023. I. negyedévihez képest. A megszűnt egyéni vállalkozók száma 35 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál.

A fővárosban a társas vállalkozások 14,6 százaléka, az egy évvel korábbinál 1,1 százalékponttal kisebb aránya állt csődeljárás, kényszertörlés, végelszámolás vagy felszámolási eljárás alatt 2024. március végén. Az egyéni vállalkozók körében a tevékenységüket szüneteltetők aránya (19,5 százalék) – a vármegyékhez hasonlóan – a fővárosban is nőtt (1,2 százalékponttal); mindkét részarány Budapesten volt a legmagasabb.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 08., 11:15
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége fontosnak tartja az igazságos és arányos közteherviselést. Jelentős vagyonnal nagyobb közteherviselési felelősség jár. A 2026. október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsájtott vagyonadó-tervezet jelenlegi formájában történő bevezetését azonban a VOSZ nem támogatja, mindenekelőtt azért nem, mert az veszélyezteti a magyar kis- és középvállalkozások fejlődését.
2026. 10. 08., 09:25
Mit ér a jogszabály által biztosított információhoz való jog, ha a munkavállaló a gyakorlatban nem mer élni vele? A bértranszparencia problémája valójában akkor merül fel, amikor egy munkavállaló először teszi fel a kérdést: minek alapján keresek ennyit, és mi indokolja a közöttünk fennálló bérkülönbséget? Ezeket a kérdéseket járja körül dr. Pusztay Petra ügyvéd.
2026-10-07 23:20:00
Az első adókötelezettség alapja a tervek szerint – a belföldi illetőség vagy a vagyonkezelési adóalanyiság megszűnése eseteinek kivételével – a 2026. december 31-én fennálló vagyoni állapot, a bevallás és az adófizetés határideje 2027. augusztus 31. A szabályozás egyik legfontosabb sajátossága, hogy nem egyes vagyontárgyakat adóztatna, hanem az adóalany teljes nettó vagyonát vizsgálná.
2026-10-07 17:25:00
Nyári Zsolt okleveles adószakértő a BizniszPlusz podcast új adásában elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya.
2026-10-07 14:25:00
Széles körben ismert az online vásárlások esetén a fogyasztót megillető 14 napos elállási jog. Az elálláshoz való jog gyakorlásának megkönnyítése érdekében 2026. júniustól kötelező online elállási funkciót biztosítani a távollévők közötti fogyasztói szerződések esetén. Az elállási joggal, illetve az online elállási funkcióval kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS