OPTEN: megközelítette a 37 ezer milliárd forintot a vállalati követelésállomány

2026. 08. 17., 16:10

Az OPTEN adatai szerint az országos átlagok mögött jelentős különbségek húzódnak, így egyre fontosabbá válik, hogy a vállalkozások pontosan tudják, kivel üzletelnek.

A magyar aktív vállalati szektor összesített nettó árbevétele 2025-ben megközelítette a 184 ezer milliárd forintot, 3,5 százalékkal meghaladva az egy évvel korábbit. A nagyobb forgalom természetes velejárója a követelések emelkedése is: a vállalkozások követelésállománya egyetlen év alatt 4,5 százalékkal, közel 37 ezer milliárd forintra nőtt. Ezzel párhuzamosan a kötelezettségek összege is emelkedett, 3,9 százalékkal.

Önmagában egyik folyamat sem rendkívüli. Ha több pénz mozog a vállalkozások között, nagyobb összeg jelenhet meg követelésként és kötelezettségként is. A valódi kérdés az, hogy kinél van a követelés, és mennyi idő alatt lesz belőle pénz – írják elemzésükben az OPTEN szakértői.

Az országos átlag nagyon eltérő vállalati helyzeteket takar

Országosan a követelések átlagos forgási ideje 2025-ben 73 nap volt, lényegében változatlanul az elmúlt évekhez képest. A méretkategóriák mögé nézve azonban egészen más kép rajzolódik ki. Az 1 milliárd forint feletti árbevételű vállalkozásoknál mindössze két hónap a követelések forgási ideje – egyedül ez a csoport teljesít az országos átlag alatt.

Az 500 millió és 1 milliárd forint közötti cégeknél már több mint három hónapos, míg a 10–100 milliós kategóriában fél évet is meghaladó követelésforgási idővel számolhatunk. A 10 millió forint alatti árbevételű cégeknél azonban még az egy év is kevés: átlagosan 460 nap a követelések forgási ideje, ráadásul ez a 2024-es 434 naphoz képest is további romlást jelent.

A legkisebb vállalkozások esetében ráadásul nem csak a követelések lassú forgása figyelmeztető. A kategória összesített saját tőkéje 2025-ben negatív volt, miközben kötelezettségeik értéke csaknem elérte a teljes eszközállományuk értékét. Ebben a vállalati körben tehát egyszerre jelenik meg a rendkívül hosszú követelésforgási idő, a magas eladósodottság és a negatív saját tőke.

Egyre szélesebb vállalati kört érint a kockázat

A kedvezőtlen pénzügyi jelek ugyanakkor korántsem csak a legkisebb vállalkozásoknál láthatók. A negatív saját tőkével rendelkező aktív cégek száma a 2022-es közel 25 ezerről 2025-re megközelítette a 29 ezret. Igaz, a probléma erősen koncentrálódik a legkisebbek körében: a negatív saját tőkével rendelkező vállalkozások közel fele, 45,5 százaléka a 10 millió forint alatti árbevételi kategóriába tartozik.

A követelések alakulása azonban ennél jóval szélesebb vállalati kört érint. 2025-ben az összes aktív vállalkozás 26,7 százalékánál – közel 87 ezer cégnél –, vagyis több mint minden negyedik vállalkozás esetében a követelések forgási ideje az országos átlag több mint kétszerese volt.

Az országos 73 napos átlagnál hosszabb követelésforgási idő pedig már a cégek 36,5 százalékát érinti, szemben a 2022-es 32,9 százalékkal. Vagyis nemcsak a szélsőséges esetek száma jelentős: egyre szélesebb az a vállalati kör is, ahol az országos átlagnál lassabban forognak a követelések.

„Az árbevétel növekedése önmagában pozitív folyamat, de üzleti partnerként fontos kérdés, hogy mennyi idő alatt juthatunk a bevételeinkhez. Az országos átlagok mögött nagyon eltérő vállalati helyzetek vannak, miközben egy üzleti kapcsolatban végül nem az átlag fizeti ki a számlát, hanem a konkrét partner” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.

A méret tehát sokat elárul a kockázatokról, de önmagában nem elegendő egy üzleti partner megítéléséhez. Minél nagyobb összeg mozog a vállalkozások között, annál fontosabb, hogy a cégek tisztában legyenek partnereik tényleges pénzügyi helyzetével. A növekvő forgalommal nemcsak a lehetőség nő, hanem a kockázat is – hangsúlyozzák az OPTEN szakértői.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-15 13:25:00
Magyarországon elsősorban Budapest, valamint több egyetemváros lehet érintett, miközben az uniós csomag másik fontos iránya a lakáskínálat bővítése, az engedélyezés gyorsítása és a bérlakásfejlesztések ösztönzése.
2026-09-15 09:25:00
A korlátolt felelősségű társaság tagjának a cégben egy vagy több üzletrésze lehet. Bizonyos esetekben a társaság az üzletrész bevonásáról dönthet. A legfontosabb tudnvalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS