A Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállaló munkaviszonya 3 féle módon szüntethető meg: felmondással („rendes felmondás”), azonnali hatályú felmondással („rendkívüli felmondás”), illetve közös megegyezéssel. A munkáltató általi rendes felmondás szabályait dr. Pajor Dávid ügyvéd foglalta össze.
Közös eleme a munkaviszony-megszüntetés különböző formáinak, hogy annak írásba foglalása kötelező. A felmondó nyilatkozat közlésére olyan módon kell sor kerüljön, hogy az az információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására utólag is alkalmas legyen, így célszerű például tértivevényes levélben megküldeni azt. A felmondás különböző formáit mind a munkáltató, mind a munkavállaló gyakorolhatja, a cikk végén található iratmintát munkáltató általi, „rendes” felmondás gyakorlásához használhatjuk.
Fontos részlet a felmondás során, hogy azt a munkavállalóval annak tényleges munkáltatója (és nem esetleges közvetlen főnöke, csoportvezetője, stb.) kell közölje. Gazdasági társaság munkáltató esetén annak cégformáján kívül székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát, illetve a céget képviselő személy nevét is tüntessük fel.
A munkáltató felmondását köteles megindokolni, a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. Fontos, hogy olyan objektív okot jelöljünk meg, amely megalapozott, világosan érthető, és egy esetleges jogvita esetén jól alátámasztható, annak megváltoztatására ugyanis később már nincsen lehetőség. Amennyiben a munkáltató arra hivatkozik, hogy az adott állás betöltéséhez ezentúl újabb, vagy magasabb szintű képzettséget, nyelvtudást vár el, ez az indoklás csak akkor állja meg a helyét, ha ezzel a tudással az elbocsátott munkavállaló nem rendelkezett. Gyakori, hogy az elbocsátás okaként „átszervezésre” hivatkozik a munkáltató. Ebben az esetben lényeges, hogy az átszervezés mikéntje és okai kifejtésre kerüljenek. Lényeges azt is szem előtt tartani, hogy olyan okot („munkaviszonyból származó lényeges kötelezettség szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben történő megszegése”), amely azonnali hatályú felmondásra adhat okot, nem jelölhet meg a munkáltató (rendes) felmondás indokaként.
Érdemes figyelemmel lenni az egyes felmondási tilalmakra, melyek esetén a munkavállaló munkaviszonya nem szüntethető meg rendes felmondással. Ilyen okok a munkavállaló várandóssága, „lombikbébi” programban való részvételének időtartama, szülési szabadság, gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, illetve tényleges önkéntes katonai szolgálatteljesítés időszaka. Az első két esettel kapcsolatosan fontos megjegyezni, hogy e körülmények csak abban az esetben képezik a munkáltatói felmondás akadályát, amennyiben azokról a munkavállaló a munkáltatót a felmondást megelőzően tájékoztatta.
Felmondás esetén a munkaviszony a felmondási idő letelte után szűnik meg ténylegesen. A felmondási idő hossza 30 és 90 nap (nem munkanap) közötti, attól függően, hogy a munkavállaló mióta dolgozik az adott munkahelyen. Első napja leghamarabb a felmondás közlését követő nap, azonban bizonyos esetekben, mint amilyen a betegség miatti, vagy beteg gyermek ápolása címén fennálló keresőképtelenség, illetve hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság, az ezek lejártát követő nappal kezdődik. A munkáltató köteles a munkavállalót annak kívánsága szerint, legfeljebb két részletben, a felmondási idő legalább felének időtartamára a munkavégzés alól felmenteni, mely alatt a munkavállalót távolléti díj illeti meg.
3 évnél hosszabb munkaviszony munkáltatói felmondással történő megszüntetése esetén érdemes figyelemmel lenni a végkielégítés szabályaira is, figyelmeztet dr. Pajor Dávid ügyvéd.
A munkavállaló igényérvényesítési lehetőségeiről és annak határidejéről történő kioktatása szintén a megszüntető jognyilatkozat kötelező eleme. A munkavállaló által indított munkaügyi perekben a munkáltató székhelye szerint illetékes, illetve – választása szerint – a munkavállaló lakóhelye szerint illetékes törvényszék jár el.
Az információk tájékoztató jellegűek, nem minősülnek jogi tanácsadásnak. A jogalkalmazás kockázatát – beleértve az új jogszabályok alkalmazásából, az egységes gyakorlat hiányából, a hatósági eljárások elhúzódásából, kiszámíthatatlanságából eredő kockázatokat is – a felhasználó vállalja. A közzétett tartalom kapcsán javasolt ügyvéddel konzultálni a felhasználás előtt.
Letölthető iratminta:
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”
