Magyarország: 1,8 millió vállalkozás országa

Magyarország: 1,8 millió vállalkozás országa
2023. 03. 22., 10:39

Magyarországon 2022. december végén 1,8 millió vállalkozást tartottak nyilván, 1,0 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Ezek 29 százalékát társas vállalkozásként, 71 százalékát önálló vállalkozóként regisztrálták.

Budapesten a társas vállalkozások és az önálló vállalkozók aránya kiegyenlített volt, a vármegyékben viszont az önálló vállalkozók voltak többségben, akik a legmagasabb részarányt (87 százalék) Békés vármegyében, a legalacsonyabbat (66 százalék) pedig Pest vármegyében képviselték – derül ki a statisztikai hivatal „Fókuszban a vármegyék – 2022. I–IV. negyedév” című kiadványából.

A nyilvántartásba vett vállalkozásokon belül a társas vállalkozások száma érdemben nem változott, az önálló vállalkozóké viszont 1,4 százalékkal csökkent a 2021. december végihez képest. A regisztrált társas vállalkozások száma Budapest, Komárom-Esztergom, Heves és Vas vármegye kivételével mindenhol emelkedett, a leginkább Nógrád vármegyében (3,6 százalékkal). Jász-Nagykun-Szolnok és Zala vármegye kivételével az önálló vállalkozók körét csökkenés jellemezte. A legnagyobb csökkenés (-3,8 százalék) Nógrád vármegyében történt.

A vállalkozásdemográfiai folyamatokat a kata szabályainak módosítása, illetve az év második felében kedvezőtlenné váló gazdasági kilátások egyaránt befolyásolták.

A regisztrált vállalkozások legnagyobb hányadát, 23 százalékát budapesti székhellyel vették nyilvántartásba, ezt követte Pest vármegye 13 százalékos részesedéssel. A legkevesebb vállalkozás Nógrád és Tolna vármegyében volt, az országos szervezetszám mindössze 1,3, illetve 2,0 százaléka.

December végén 89 ezer egyéni vállalkozás szüneteltette a tevékenységét, számuk 5,0 százalékkal fogyott az egy évvel korábbihoz képest. Az ideiglenesen szüneteltetett egyéni vállalkozások aránya egy év alatt országosan 0,3 százalékponttal (15,6 százalékra) csökkent. A legmagasabb arány (20 százalék) Budapesten alakult ki, a legalacsonyabb (12 százalék) pedig Győr-Moson-Sopron vármegyében.

Ezer lakosra országosan 190 regisztrált vállalkozás jutott. A vállalkozási kedv Budapesten, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Bács-Kiskun vármegyében volt a legmagasabb, a legalacsonyabb pedig Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád vármegyében. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 08., 11:15
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége fontosnak tartja az igazságos és arányos közteherviselést. Jelentős vagyonnal nagyobb közteherviselési felelősség jár. A 2026. október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsájtott vagyonadó-tervezet jelenlegi formájában történő bevezetését azonban a VOSZ nem támogatja, mindenekelőtt azért nem, mert az veszélyezteti a magyar kis- és középvállalkozások fejlődését.
2026. 10. 08., 09:25
Mit ér a jogszabály által biztosított információhoz való jog, ha a munkavállaló a gyakorlatban nem mer élni vele? A bértranszparencia problémája valójában akkor merül fel, amikor egy munkavállaló először teszi fel a kérdést: minek alapján keresek ennyit, és mi indokolja a közöttünk fennálló bérkülönbséget? Ezeket a kérdéseket járja körül dr. Pusztay Petra ügyvéd.
2026-10-07 23:20:00
Az első adókötelezettség alapja a tervek szerint – a belföldi illetőség vagy a vagyonkezelési adóalanyiság megszűnése eseteinek kivételével – a 2026. december 31-én fennálló vagyoni állapot, a bevallás és az adófizetés határideje 2027. augusztus 31. A szabályozás egyik legfontosabb sajátossága, hogy nem egyes vagyontárgyakat adóztatna, hanem az adóalany teljes nettó vagyonát vizsgálná.
2026-10-07 17:25:00
Nyári Zsolt okleveles adószakértő a BizniszPlusz podcast új adásában elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya.
2026-10-07 14:25:00
Széles körben ismert az online vásárlások esetén a fogyasztót megillető 14 napos elállási jog. Az elálláshoz való jog gyakorlásának megkönnyítése érdekében 2026. júniustól kötelező online elállási funkciót biztosítani a távollévők közötti fogyasztói szerződések esetén. Az elállási joggal, illetve az online elállási funkcióval kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS