Jönnek a hidrogénhajtású targoncák

2021. 04. 30., 15:15

A boltokban kapható mindennapos termékek is nullás rajtot vehetnek a Magyarországon elérhető üzemanyagcellás targoncák segítségével. A hagyományos targoncákhoz képest ezek ugyanis nem termelnek káros anyagot: 1 kiló hidrogén elfogyasztásával mindössze 5 liter vizet „bocsátanak ki”. Hagyományos társaik ezzel szemben évente 3 tonna szén-dioxidoddal terhelik meg a levegőt – derül ki a targoncaspecialista Linde Magyarország Anyagmozgatási Kft. összeállításából. A hidrogénhajtású járművek elterjedését segítheti, hogy átadták Magyarország első hidrogén-töltőállomását Budapesten.

Világszerte komoly lépésekkel igyekeznek az országok, cégek környezetbarátabbá tenni a járműflottájukat. A jövőben az élelmiszerek is sokkal „zöldebb” rajttal indulhatnak el a raktárakból a boltokba. Az élelmiszer-ellátás szürke eminenciásaiból, a raktárakban „dolgozó” targoncákból is megjelentek az üzemanyagcellás – azaz hidrogénhajtású verziók –, amelyek emissziómentesen, azaz károsanyag-kibocsátás nélkül teszik a dolgukat.

A működésük során mindössze víz lesz a melléktermék – hívja fel a figyelmet az üzemanyagcellás, kibocsátásmentesen működtethető targoncákat forgalmazó Linde Magyarország Anyagmozgatási Kft., amely a világ egyik legnagyobb anyagmozgató gépeket gyártó vállalatához, a KION-csoporthoz tartozik.

Az üzemanyagcellás járművek pedig fontos mérföldkőhöz érkeztek: április 29-én adták át az ország első mobil hidrogén-töltőállomását Budapesten, így a Linde Magyarország Anyagmozgatási Kft., a Linde Gáz Magyarország Zrt., a Toyota Central Europe Kft. és a KONTAKT-Elektro Kft.  összefogásával nyílhat meg az út a hidrogénhajtású járművek előtt hazánkban is. 

A megnyitón részt vett az Innovációs és Technológiai Minisztérium képviseletében Prof. Dr. Palkovics László Innovációért és Technológiáért Felelős Miniszter, és Steiner Attila Körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár.

Károsanyag helyett víz

Az idén 25 éves jubileumát ünneplő Linde Magyarország Anyagmozgatási Kft. adatai szerint évi 3 ezer órás használat mellett egy átlagos dízelmotoros targonca szén-dioxid-kibocsátása meghaladhatja a 3 tonnát, a nem megújuló forrásból töltött elektromos targoncáknál pedig ez átlagosan 0.54 kg/kWh lehet. Miközben az üzemanyagcellás verzióknál ugyanez az érték nulla. Sőt, 1 kiló hidrogén elfogyasztásával 5 liter vizet termelnek.

„Az üzemanyagcellás targoncákhoz ma már megjelentek a fix telepítésűek mellett a mobil hidrogénkutak is. Az abszolút környezetbarát járművek töltése mindössze 3 percet vesz igénybe.  Ezeknél a targoncáknál nincs akkumulátorcsere, mint az elektromos társaiknál, a hagyományos motorral szerelt változatokhoz képest pedig tisztábbak és minimális karbantartással működtethetőek extrém körülmények között, például hűtőházakban is” – mondta Pesthy Péter, a Linde Magyarország Anyagmozgatási Kft. ügyvezető igazgatója.

Pesthy Péter hozzátette: „Amellett, hogy az üzemanyagcellás targoncákhoz szükséges hidrogén ára évről évre csökkenést mutat, az úgynevezett zöld hidrogén megújuló forrásból, például napenergiával is létrehozható.” Az üzemanyagcellás targoncák elterjedése a logisztikai ágazaton keresztül hozzájárulhat a magyar gazdaság versenyképességének javulásához és hatékonyabbá teheti az érintett ipari, kereskedelmi vállalatok működését.

Zöldebb lánc

A Linde Magyarország Anyagmozgatási Kft. stratégiai célja, hogy az üzemanyagcellás targoncák valamennyi raktárban mindennapos kellékek legyenek, elsősorban az emissziómentes, környezetbarát működés mellett elkötelezett cégeknél. Köztük a több száz boltos hálózattal rendelkező élelmiszerláncok logisztikai bázisain, ezzel zöldebbé téve a teljes ellátási láncot. Emellett az autógyártó üzemek és más, jelentős anyagmozgatást végző ipari bázisokon kaphatnak egyre nagyobb szerepet a jövőben a „zöldtargoncák”.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 15., 16:40
A NAV fokozatos átállást javasol az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogramról a korszerűbb digitális szolgáltatásokra. A december 31-i teljes kivezetés helyett több lépcsőben, fokozatosan valósulna meg az átállás. Elsőként a legnagyobb cégek áfabevallását érintené a változás, a kis- és középvállalkozások több időt kapnának.
2026-10-15 14:40:00
Egy friss kutatás szerint a hazai gyártóvállalatok fele iparági növekedésre számít a következő egy évben, és saját kilátásaikat is többnyire bizakodóan látják. Ugyanakkor cégmérettől függően kihívásként értékelik az energiaárak kiszámíthatatlanságát, a gazdasági és geopolitikai bizonytalanságokat, valamint az ázsiai gyártók generálta árversenyt is.
2026-10-14 13:25:00
Október 14-én zárul a vagyonadóról szóló jogszabály társadalmi egyeztetése, az azonban már most látszik, hogy a tervezet kulcskockázata az adózók szempontjából az értékelés lesz: egy lakás, cég vagy műkincs adóalapba kerülő értéke sokszor egészen más lehet, mint amire a tulajdonos számít. A BDO szakértői 5+1 pontban szedték össze azokat a szempontokat, melyekre kiemelt hangsúlyt kell helyezni.
2026-10-13 22:05:00
Több mint 1500 milliárd forintnyi EU-forrás vált elérhetővé azzal, hogy az Európai Unió Tanácsa elfogadta a Bizottság javaslatát a jogállamisági feltételességi eljárás lezárásáról. Ezzel a döntéssel újra megnyílnak az Erasmus+ és a Horizont Európa programok a magyar diákok és kutatók előtt – tájékoztatott a kormány.
2026-10-13 16:40:00
Átlagosan 3,6 százalékkal emelkedett a lakásbiztosítások átlagdíja a harmadik negyedévben azt követően, hogy június 30-án lejárt a magyarországi biztosítók önkéntes kötelezettségvállalása arra vonatkozóan, hogy 2026. június 30-ig nem emelik a lakásbiztosítási termékeik alapdíjait – derül ki az Insura.hu frissen közzétett adataiból.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS