Az ügyészség súlyosításért fellebbezett és bűnügyi felügyeletet is indítványozott.
A Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség a férfival és az őt segítő cégvezetőkkel szemben több mint egymilliárd forint vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, továbbá pénzmosás és okirat-hamisítások miatt emelt vádat. A tényállás lényege szerint a nagyvállalkozó a dolgozók foglalkoztatásával összefüggésben, borítékban adott fizetések miatt 20 millió, az osztalékfizetés offshore cégekkel elfedett adóelkerülésével pedig több mint egymilliárd forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek – olvasható a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség közleményében.
Az ügyészség korábbi (2023. februári) közleménye további részletekkel is szolgált. Ezek szerint a hajdúszoboszlói férfi irányítása alatt, fuvarozási, kereskedelmi és vendéglátóipari területen működő több társas vállalkozást hoztak létre, melyek sikeresen működtek. A nagyvállalkozó Magyarországon élt, de közben azt a látszatot keltette, hogy felszámolta hazai életét és külföldön telepedett le, az Egyesült Arab Emírségekben lakást vett és vállalkozásokat alapított, de ezek a valóságban nem működtek. Ezzel a férfi azt a látszatot keltette, hogy belföldön nem kell adót fizetnie. Az irányadó nemzeti adószabályok alapján ugyanis az osztalékok kifizetését 15 százalékos személyi jövedelemadó terheli. Ezzel a módszerrel öt vállalkozás a férfi részére 2017 márciusa és 2019 decembere között összesen 7,3 milliárd forint osztalékot fizetett ki, ami után összesen 1,1 milliárd forint adót kellett volna bevallaniuk a kifizető cégeknek. A férfi azért, hogy leplezze a különböző cégekből kivett adózatlan nyereség bűnös eredetét, különböző külföldi bankszámlák között átutalásokat, pénzváltásokat és befektetéseket végzett, ezzel a módszerrel összesen több mint 700 millió forintot mosott tisztára. A NAV illetékes igazgatóságának több éves nyomozása során az okozott vagyoni hátrányból több mint 868 millió forint megtérült.
A Miskolci Törvényszék a nagyvállalkozót és a bűnsegéd cégvezetőket a váddal egyezően bűnösnek mondta ki, és a tettest 4 év 6 hónap börtönbüntetésre, 200 millió forint pénzbüntetésre, 5 év cégvezetői foglalkozástól eltiltásra ítélte, valamint 5 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától.
Az ügyészség részbeni megalapozatlanság és a büntetések súlyosítása miatt fellebbezett. A bíróság a vád szerint az elkövetésben segédkező ügyvédet felmentette, amellyel szemben az ügyészség szintén fellebbezett, míg a közreműködő cégvezetők büntetéseit tudomásul vette.
Az ügyészség az elsőfokú bírósági ítéletet követően a nagyvállalkozóval szemben kiszabott büntetés mértékére figyelemmel, a szökés veszélye miatt indítványozta a férfi bűnügyi felügyeletét, amivel a bíróság egyetértett és a jogerős döntésig elrendelte a vádlott bűnügyi felügyeletét.
„Kis ország vagyunk, ahol annak idején az atomenergia-ipar nem a dekarbonizációs törekvések miatt indult el, hanem azért, mert jelentős szén- és vízenergia híján megbízható energiaforrásra volt szükségünk.”