Dr. Bódi Csaba 26 esztendeje, megalakulása óta vezeti sikeresen a bébiételek előállításával foglalkozó hanságligeti Hipp Kft.-t. Mosonmagyaróvári egyetemista évei alatt megszerzett tudása, illetve németországi ösztöndíjasként átélt tapasztalatai alapozták meg pályáját.
„Életem egyik legszebb időszakát töltöttem a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karának jogelődjén mosonmagyaróvári agrármérnök-hallgatóként. Számomra – annak minden színével – a fiatalságomat jelentik az óvári alma materben töltött éveim” – mondta a kezdetekről a mára már 200 fős üzemet irányító szakember, aki nem túlzott, amikor a sokszínű közösségi életre utalt.
Ugyanis egyetemistaként négy évig az Óvári Gazdász Néptáncegyüttes táncosa volt, amelynek tagjaival számos hazai és külföldi fellépésen színpadra állt, jelentős minősítő sikereket ért el. Emellett rendszeresen lovagolt és a gazdászstúdió csapatát is erősítette.
„Ifjúsági fúvószenekar tagjaként, bariton kürtösként közel állt hozzám a zene, zenélés. Stúdiósként az volt a feladatunk, hogy a hallgatók ébredését hangulatosabbá tegyük egy kis zenével, információkkal” – emlékezett az óvári reggelekre dr. Bódi Csaba. Hozzátette: emellett persze a tanulásra is jutott ideje, s büszke arra, hogy agrármérnökként széles körű ismeretekre tett szert az egyetemen. „Akkoriban nem sejthettem, de fellépéseimnek köszönhetően szereztem meg azt a rutint, ami miatt könnyebb ellátnom ma vezetői feladataimat, kiállni több száz szempár elé” – mutatott rá.
Kielből a Hipphez
Mára már azt is egyértelműen látja, hogy 1989-es németországi ösztöndíjának elnyerése sorsdöntő volt számára. „Akkor hirdették meg az első Tempus-ösztöndíjakat. Hosszú idő után ez volt az első lehetőség, hogy magyar hallgató nyugati egyetemen tanulhatott. A néptánccsoport vezetője, aki egyetemi oktatóm is volt, az észak-németországi Kielbe utazott továbbképzésre. Az ő hatására választottam azt az intézményt, ahol teljesen új szemléletmódokkal, új kultúrákkal találkoztam, és megismerkedhettem az agrármarketinggel. Ezek mellett azonban azzal is szembesültem, hogy előtanulmányaim ellenére mégsem tudom megértetni magam németül. Amikor az ottani dékán majdnem hazaküldött emiatt, a sarkamra álltam, s három hónap haladékot kaptam. Ez alatt éjt nappallá téve bifláztam az új szavakat és a nyelvtant. Végül maradhattam, és másfél évet tölthettem el Németországban” – mesélt a személyiségformáló kihívásokról, amelyeket aztán előnyére fordított.
Végül olyan jól megtanult németül, hogy Kielből hazatérve a mosonmagyaróvári egyetemen intézeti mérnöki állást ajánlottak fel számára: németet és marketinget tanított. Keresetkiegészítésként magántanítványokat is vállalt.
„Így toppant be hozzám egy üzletember is, aki azért jelentkezett, mert egy német cégnél helyezkedett el. Rögtön kiderült, hogy az agrárkörökben már akkor elismert családi vállalkozás, a Hipp beszerzési területért felelős első magyar alkalmazottját ismerhettem meg. A lehetőséget megragadva innen indult karrierem a cégnél, ahol azóta is dolgozom. Ezért is hangsúlyozom a fiataloknak, milyen fontosak a nemzetközi ösztöndíjas képzések” – ecsetelte a fordulat részleteit.
Megmentették a magyar szürkemarhát
Dr. Bódi Csaba és kollégái az elmúlt 26 esztendőben a semmiből felépítettek egy mára már 90 millió darabos kapacitással működő üzemet, illetve a környezettudatosság és a biotermesztés területén Magyarországon meghatározó brandet. A Hipp-filozófia alapján különösen nagy hangsúlyt fektetnek a biotermények feldolgozására, illetve a termelésösztönzésre.
Az ügyvezető igazgató ezek mellett egyik legnagyobb személyes és szakmai sikerének tartja, hogy a Nemzeti Parkokkal, és lelkes bio-gazdákkal együttműködve sikerült elérni az értékes magyar szürkemarha fajta megmentését. Az állomány a kilencvenes évek elején az egész ország területén géntartalékként mindössze párszáz állatból állt, ő azonban felfigyelt az értékes fajtára, amelynek zsírszegény húsa kiválóan felhasználható a bébiételekben is. Ennek köszönhetően aztán más csoportok is felkarolták a nemes ügyet, így napjainkra húszezer körülire rúg az országos állomány.
„Húsz év alatt eljutottunk odáig, hogy magyar szürkemarhát tartani presztízs. Már szinte mindenütt megtalálható az országban, jelentősen nőtt az állomány. Csak a munkámat végeztem, amikor tárgyalásokat indítottam az alföldi gazdákkal, de azért amikor utazásaim alkalmával meglátom ezeket a legelésző állatokat, büszkeség tölt el” – árulta el dr. Bódi Csaba, aki 2017-ben ezért a tevékenységéért, valamint a biotermesztés népszerűsítésében elér eredményei elismeréseként Pro Alimentis Hungariae díjat kapott a Földművelésügyi Minisztériumtól.
Út a klímapozitivitásig
Nem meglepő ezek után a Hipp vállalatcsoport egyik fenntarthatósággal kapcsolatos fő célkitűzése, hogy 2024-re klímapozitív eredményt érjen el teljes munkafolyamatait tekintve: a beszerzéstől a gyártáson át a termékek polcra juttatásáig.
„Mindez azt jelenti, hogy tevékenységünk során több szén-dioxidot kötünk le, mint amennyit kibocsátunk. A cég számára a klímavédelem mindig fontos volt. Igyekszünk a helyi beszállítók termékeire alapozni termelésünket, már öt éve zöldáramot használunk, emellett pedig szeretnénk lecserélni földgázzal működő kazánunkat környezettudatosabb megoldásra, illetve közvetetten részt veszünk afrikai fásítási projektben” – ismertette a részleteket az elkötelezett szakember, aki maga is odafigyel karbonlábnyoma csökkentésére. Húsz éve szelektíven gyűjti a szemetet, vászontáskát használ, s nem kér új nejlonzacskót bevásárlásai alkalmával.
„Az újrahasznosítás terén feleségem példája a legkedvesebb számomra, aki óvónőként a Hipp bébiétel kiürült üvegeiből készített a gyerekekkel anyák napi meglepetést a szülőknek” – említette az ügyvezető.
(Fotók: Májer Csaba József)
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”