A Z generáció tudatosan, de rendkívül élménycentrikusan költ – derül ki egy generációról készült átfogó kutatásból. A riport készítésében közreműködött a Diverzum, hazánk legnagyobb diákkedvezményeket kínáló platformja is, amelynek a partnerségi vezetőjével, Takács Péterrel beszélgettünk a Cégkassza Podcast legújabb adásában. A szakértő megosztotta gondolatait a Diverzum indulásáról, valamint a fiatalok fogyasztási szokásairól és digitális életmódjáról is. (X)
Egy ötletből országos platform
A Diverzum alapítói külföldi tanulmányaik során találkoztak először jól szervezett, digitálisan elérhető diákkedvezmény-rendszerekkel, amelyek egyszerre szolgálták a hallgatók érdekeit és a cégek célzott elérését. Hazatérve szembesültek vele, hogy Magyarországon ezek a lehetőségek széttagoltan és jellemzően csak offline formában érhetőek el. Ezt a piaci rést felismerve született meg a Diverzum ötlete: egy digitális platform, amely összekapcsolja a diákokat a márkákkal és országos szinten kínál hiteles, ellenőrzött kedvezményeket aktív diákigazolvánnyal rendelkező felhasználói számára.
„A Diverzum ötlete a diákkedvezmény platform, ehhez hasonló megoldások már korábban is léteztek, például Nyugat-Európában” – kezdte Takács Péter, az adás meghívott vendége, majd így folytatta: „Az alapítók úgy gondolták, hogy itthon is lenne igény hasonlóra, a diákoknak és a cégeknek is tudnának ezzel kedvezni, hiszen a fiatalokat célzottan tudnák a cégek megkeresni és megszólítani.”
A vállalkozás elindításában kulcsszerepet játszott a K&H inkubátorprogramja, amely tudásbázist, mentorációt és fizikai munkateret biztosított a kezdeti időszakban. A Diverzum – amelynek ma már több mint 300 ezer regisztrált felhasználója van – amellett, hogy a fiatalok pénztárcáját is kíméli, valós kapcsolatot teremt a diákfogyasztók és a márkák között, mindezt egy olyan generációra szabottan, amelynek értékei, vásárlási szokásai és kommunikációs csatornái radikálisan eltérnek a korábbi nemzedékekétől.
„Sikerült olyan hiteles kapcsolatot kialakítanunk a diákokkal, amelynek köszönhetően valóban megbíznak bennünk. Szívesen elfogadják és követik mindazt, amit a Diverzum képvisel, ez pedig jól látszik a felhasználói bázisunk méretén is” – fogalmazott a szakértő.
A mai fiatalok szívesen költenek élményekre
A Z generáció szokásaira irányuló kutatás részletes képet ad arról, hogyan gondolkodnak a mostani fiatalok a pénzről, milyen a vásárláshoz és a márkákhoz való hozzáállásuk. Az adatokból egy olyan generáció képe rajzolódik ki, amely egyszerre rendkívül tudatos és élményorientált. Az átlagos havi rendelkezésre álló keretük mindössze 65 ezer forint körül mozog, de az álomjövedelmüket átlagosan 393 ezer forintban határozták meg.
„A visszajelzéseik alapján nagyon élménycentrikusan költ ez a generáció, ezeket az élményeket például éttermek, streaming szolgáltatók, koncertek is adhatják, de kiemelték még az utazást és a szórakozást is” – fogalmazott Takács Péter.
A fiatalok kedvezmények iránti fogékonysága kifejezetten erős, sőt, a kutatás szerint tudatosabban keresik az akciókat, mint az idősebb korosztályok. Ugyanakkor az is látszik, hogy a kedvezmény önmagában nem elég, a vásárlás „élménye”, vagyis annak átláthatósága, gyorsasága és egyszerűsége is lényeges. A Z generáció számára a márkák megítélését alapjaiban befolyásolja a digitális élmény: ha egy online vásárlási folyamat túl bonyolult, vagy a termékinformációk nehezen elérhetőek, akkor pillanatok alatt elpártolnak.
„Látszik a kutatásban is, hogy ha egy márka szeretne valamit értékesíteni, akkor fontos az, hogy minél átláthatóbban, egyszerűbben és minél több információ megosztásával tegye azt. Például a felhasználók véleményének a megosztása egy adott termékről kifejezetten fontos, hiszen ez tudja kialakítani a bizalmat a diákokban” – fogalmazott a Diverzum szakértője.
Értékalapon döntenek, de végső soron az ár a meghatározó
A Z generáció vásárlási szokásait az is befolyásolja, hogy egy márka mennyire illeszkedik az ő értékrendjükhöz. A fiatalok számára fontos szempont a fenntarthatóság, az etikus működés és a társadalmi felelősségvállalás, ezek különösen akkor kerülnek előtérbe, ha egy termék vagy szolgáltatás választása során alternatíváik is vannak. A kutatás azonban rávilágít egy érdekes ellentmondásra is: noha a válaszadók többsége kiemelten fontosnak tartja a gyerekmunka elutasítását és a fenntarthatóságot, amikor mindezt konkrét árkülönbségek mellé helyezték, az esetek többségében mégis az olcsóbb terméket választották. Ez jól mutatja, hogy bár az értékek szerepe fontos, az árérzékenység továbbra is meghatározó tényező.
Az influenszerek – különösen a kisebb, kevesebb követővel rendelkező véleményvezérek – hitelesebb forrásnak számítanak a fiatalabb generáció számára, mint a klasszikus reklámok. Személyesebbnek és őszintébbnek érzik a tőlük érkező ajánlásokat. Ráadásul ez a korosztály a legaktívabb az online térben: a kutatás szerint a Z generáció vásárol a legtöbbet online, míg az életkor előrehaladtával lineárisan nő azok aránya, akik sehol nem vásárolnak. A Z generáció ráadásul szinte egyenlő arányban vásárol hazai (2,5 alkalom) és külföldi (2,4 alkalom) webáruházakból havonta, ez is mutatja, mennyire otthonosan mozognak a digitális világban, és milyen természetességgel kezelik a nemzetközi lehetőségeket.
„Ha valamit ajánl egy influenszer, akkor sokkal inkább azt gondolja egy Z generációs fiatal, hogy akkor abban megbízhat. Éppen ezért az influencereknek, főleg a kisebbeknek nagyon nagy felelősségük van abban, hogy hogyan és mit kommunikálnak” – hangsúlyozta Takács Péter.
A Z generáció értékrendje és döntéshozatala átalakítja a piac működését, a vásárlási szokásaiktól kezdve egészen a munkához való viszonyukig. A cégeknek muszáj alkalmazkodniuk ehhez az új szemlélethez, ha hitelesen és eredményesen szeretnék megszólítani őket. A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. támogatásával rendszeresen megjelenő Cégkassza Podcast legfrissebb adásában a Z generáció volt a fókuszban, a teljes podcast epizód itt érhető el:
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”