„A kormány nehéz költségvetési helyzetben veszi át az ország irányítását, és nyilvánvalóan vannak az előző kormány által vállalt kötelezettségek, amiknek a részletei nekünk egyelőre ismeretlenek” – írja Kármán András pénzügyminiszter. A Pénzügyminisztérium és a TISZA-kormány a magyar költségvetés pontos állapotáról csak további alapos tájékozódás után tud felelősen információkat adni.
Azonnali cselekvésre van szükség
Az államháztartással kapcsolatban ismert tények és a költségvetési tervezés korábbi bizonytalanságai önmagukban is azonnali cselekvést tesznek szükségessé. Az elmúlt négy évben GDP-arányosan átlagosan közel 6 százalék volt az éves költségvetési hiány. Idén a GDP arányában 3,7 százalékosra tervezett hiány hivatalos prognózisa még a költségvetési év kezdete előtt 5 százalékra ugrott, méghozzá úgy, hogy közben a váratlan kiadásokra betervezett tartalék teljes összegét is előre felhasználták – sorolja friss Facebook-bejegyzésében a pénzügyminiszter, akinek információi szerint már a leköszönt kormány is 6,8 százalék körüli éves hiánnyal számol.
A Fidesz-kormány összesen 46 alkalommal – ebből 2025-ben, tehát még mielőtt a költségvetési év egyáltalán elkezdődött volna, nyolcszor – módosította az Országgyűlés által elfogadott 2026-os költségvetést módosították – emlékeztet Kármán András. Az évközi módosításokkal így összesen 2212 milliárd forint sorsáról rendelkeztek utólag, parlamenti jóváhagyás nélkül.
Az adatok, a tények és a megalapozottnak tűnő, de még teljes pontossággal nem ismert kötelezettségvállalásokra vonatkozó feltételezések alapján indokoltnak látta a most hivatalba lépett TISZA-kormány, hogy tárgyaljon a fokozott költségvetési fegyelem biztosításáról is – írja a pénzügyminiszter.
„Döntöttünk arról, hogy a rendes gazdálkodási kört meghaladó, 250 millió forint feletti kötelezettségvállalásokat és a 100 millió forint feletti eszközbeszerzéseket csak a pénzügyminiszter aláírásával lehessen teljesíteni” – írja bejegyzésében Kármán András. Az erről szóló kormányhatározat a május 14-én megjelent Magyar Közlönyben olvasható.
Speciális felhatalmazások
Kivételt képeznek az említett szabály alól a helyi és nemzetiségi önkormányzatok, illetve nem állami szervek által ellátott köznevelési, szakképzési, felsőoktatási, szociális (ideértve a gyermekvédelmi és gyermekjóléti feladatokat), egészségügyi vagy egyéb, jogszabályban rögzített közfeladatokhoz kapcsolódó kötelezettségvállalások, illetve eszközbeszerzések. Ide tartoznak továbbá a jogszabály alapján, normatív módon finanszírozott feladatokhoz, valamint a kormány rendeletéből, nemzetközi szerződésből eredő feladatokhoz közvetlenül kapcsolódó és feltétlenül szükséges kötelezettségvállalások, eszközbeszerzések.
Előzetes pénzügyminiszteri egyetértéshez kötötte a kormány egyes állami tulajdonú társaságoknál a pénzügyi vagy gazdasági felsővezető kinevezését, megbízását, felmentését, hatáskörének meghatározását, valamint az éves üzleti tervek elfogadását. A szóban forgó társaságok: a MÁV, a Magyar Posta, az MVM, az MFB, az EXIM, az N7 Holding, a NISZ, az MTÜ és a Magyar Közút. A társaságoknak havonta be kell számolniuk a pénzügyminiszternek gazdaság helyzetük alakulásáról, a pénzügyi tervtől való eltérésekről és az éves várható eredményről.
Kizárólag a pénzügyminiszter előzetes hozzájárulásával köthetők meg, módosíthatók vagy szüntethetők meg az állam által érintett koncessziós szerződések és PPP-megállapodások.
A rendelet május 15-ig, illetve a beszámolókkal kapcsolatban 22-ig ad időt a pénzügyminiszternek az eljárási rendek kidolgozására, egyben felhívja a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnökét, hogy ellenőrizze a határozatban foglaltak végrehajtását.
Nukleáris hatósági találkozót tartottak Csehországban, amelynek fókuszban az új atomerőművi blokkok, a kis moduláris reaktorok, valamint a hosszú távú üzemeltetés volt.