A digitális reklámok részaránya idén meghaladhatja az 55 százalékot

2022. 02. 11., 17:33

Idén várhatóan eléri a 745 milliárd dollárt a globális reklámköltések összértéke, ami 9,2 százalékos növekedést jelent az előző évi 682 milliárd dollárral szemben – olvasható a dentsu globális médiaügynökségi hálózat által közzétett, a világ több mint 50 országára kiterjedő előrejelzésében. A reklámpiac ezzel már bőven túllép a világjárvány okozta sokkon: a 2022-re prognosztizált reklámköltések összege 19 százalékkal haladja meg a koronavírus előtti évben tapasztalt szintet.

Az elemzés szerint a növekedés főként olyan nagy politikai és sporteseményeknek lesz köszönhető, mint az év eleji pekingi téli olimpia, az amerikai félidei választások, illetve a katari labdarúgó világbajnokság. Ezek mellett erősnek ígérkezik az idei karácsony előtti kereskedelmi főszezon is, amely szintén erőteljesen növelheti a reklámköltések volumenét.

A globális reklámköltések csaknem háromnegyede öt országban zajlik, ezek sorrendben: USA, Kína, Japán, Egyesült Királyság és Németország. Bár a globális kilátások egyértelműen pozitívak, a növekedési potenciál igen eltérő az egyes régiókban: miközben Észak-Amerika erőteljes, 14 százalék közeli növekedést várhat, a nyugat-európai, valamint az ázsiai és csendes-óceáni térséghez kapcsolódó reklámköltések átlagos növekedése 5-6 százalék között alakulhat majd. A legnagyobb mértékben India (+14,6 százalék), az USA (+14 százalék), Oroszország (+11,2 százalék) és Kanada (+10,9 százalék) reklámpiaca bővülhet 2022-ben.

A költések csatornák szerinti megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a hirdetők továbbra is a digitális és a televíziós reklámokra költenek a legtöbbet. A korábbi évek trendjét folytatva dinamikusan nő idén is a digitális reklámok részaránya, amely 2022-ben már meghaladja az 55 százalékot (408 milliárd dollár).

Várhatóan 2022 lesz az első olyan év, amikor a digitális hirdetések összértéke dupla akkora lesz, mint a televíziós hirdetéseké (198 milliárd dollár). Mindez főként a videotartalmak, az internethez kapcsolt televíziók, az automatizált reklámértékesítés és az e-kereskedelem további gyors térhódításának az eredménye.

A lineáris televíziókban (például műholdas és kábeltévék) a tavalyi 7,9 százalékos növekedést követően 2022-ben további 3,8 százalékkal nőhet a reklámköltések volumene, ám a költések részarányát tekintve ez a csatorna a következő években – az internethez kapcsolt televíziók, illetve a vieo-on-demand szolgáltatások térnyerésével – fokozatos zsugorodásra számíthat.

Miközben köztéri hirdetések (+12,8 százalék) és a mozihirdetések (+23,4 százalék) – a közösségi létet korlátozó intézkedések fokozatos eltörlésével – komoly felívelésre számíthatnak idén, a napilapok (-4,2 százalék) és magazinok (-7,7 százalék) reklámpiaca menthetetlenül tovább folytatja a zsugorodást.

A következő évekre vonatkozó kilátások összességében szintén kedvezőek: a dentsu elemzése 2023-ra 4,6 százalékos míg 2024-re 5,8 százalékos növekedési ütemet vár a reklámpiacon - ez a növekedési ütem nagyjából a pandémia előtti években tapasztalt mértékkel egyezik meg. A digitális média egyre inkább domináns szegmense lesz a reklámpiacnak, költési részaránya 2024-re már a 60 százalékos szintet közelíti majd.

A dentsu teljes médiapiaci előrejelzése az alábbi linken érhető el:

https://www.dentsu.com/hu/hu/reports/ad_spend_january_2022_pdf

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 08., 11:15
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége fontosnak tartja az igazságos és arányos közteherviselést. Jelentős vagyonnal nagyobb közteherviselési felelősség jár. A 2026. október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsájtott vagyonadó-tervezet jelenlegi formájában történő bevezetését azonban a VOSZ nem támogatja, mindenekelőtt azért nem, mert az veszélyezteti a magyar kis- és középvállalkozások fejlődését.
2026. 10. 08., 09:25
Mit ér a jogszabály által biztosított információhoz való jog, ha a munkavállaló a gyakorlatban nem mer élni vele? A bértranszparencia problémája valójában akkor merül fel, amikor egy munkavállaló először teszi fel a kérdést: minek alapján keresek ennyit, és mi indokolja a közöttünk fennálló bérkülönbséget? Ezeket a kérdéseket járja körül dr. Pusztay Petra ügyvéd.
2026-10-07 23:20:00
Az első adókötelezettség alapja a tervek szerint – a belföldi illetőség vagy a vagyonkezelési adóalanyiság megszűnése eseteinek kivételével – a 2026. december 31-én fennálló vagyoni állapot, a bevallás és az adófizetés határideje 2027. augusztus 31. A szabályozás egyik legfontosabb sajátossága, hogy nem egyes vagyontárgyakat adóztatna, hanem az adóalany teljes nettó vagyonát vizsgálná.
2026-10-07 17:25:00
Nyári Zsolt okleveles adószakértő a BizniszPlusz podcast új adásában elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya.
2026-10-07 14:25:00
Széles körben ismert az online vásárlások esetén a fogyasztót megillető 14 napos elállási jog. Az elálláshoz való jog gyakorlásának megkönnyítése érdekében 2026. júniustól kötelező online elállási funkciót biztosítani a távollévők közötti fogyasztói szerződések esetén. Az elállási joggal, illetve az online elállási funkcióval kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS