A környezetvédelmi szempontok erősödése a vasúti közlekedés reneszánszát hozhatja el, mivel a gyorsvasutak egy bizonyos távolságon belül egyszerre fenntarthatóbb és versenyképesebb alternatívái a légi közlekedésnek – állapították meg a MÁV, a HungaroControl és a Nemzeti Közművek vezetői Tusnádfürdőn, a 30. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében rendezett kerekasztal beszélgetésen.
Homolya Róbert, a MÁV elnök-vezérigazgatója kifejtette, az Európai Unió arra törekszik, hogy gyorsabbá és fenntarthatóbbá tegye a közlekedést, ennek egyik legfontosabb prioritása pedig a gyorsvasúthálózat fejlesztése.
Megjegyezte, az uniós tervek szerint 2050-re valamennyi tagország fővárosa között meg kell teremteni a gyorsvasúti összeköttetést.
A vasúttársaság vezetője aláhúzta, a gyorsvasút már ma is a legversenyképesebb közlekedési formának számít 1000-1500 kilométeres távolságon belül.
Homolya Róbert beszélt arról is, hogy a magyar vasút versenyképességét szintén a sebesség és a megbízhatóság fokozásával kell növelni. A szerelvények ma mindössze 82 kilométeren haladhatnak óránként 160 kilométeres sebességgel a 7700 kilométeres magyarországi vasúthálózaton - mondta, hozzátéve ugyanakkor, a Budapest-Esztergom vonal felújításának eredményeként 53 százalékkal emelkedő utasforgalom is azt mutatja, hogy érdemes vasúti fejlesztésekre költeni.
Szepessy Kornél, a HungaroControl Zrt. vezérigazgatója elmondta, 2025-re Magyarországon napi 30 ezer drónrepülésre lehet számítani, ami rendkívül magas szám azt figyelembe véve, hogy jelenleg Európában napi 27 ezer hagyományos repülés történik.
Kifejtette, a drónok felhasználása számtalan területen bővül majd a következő időszakban, így például a mezőgazdaságban, a szállítmányozásban, a médiában és a szórakoztatóiparban, valamint a telekommunikációban és az iparban.
A HungaroControl vezetője megjegyezte, ma a drónok száma még nem jelent problémát a légi irányításnak, a hagyományos repülők azonban rendkívül túlzsúfoltan közlekednek Európában.
Sajnálatosnak nevezte, hogy az Európai Bizottság (EB) nem hajlandó felismerni, hogy a légi közlekedés az egyik legkörnyezetszennyezőbb utazási forma, ezért nem tesz semmit, hogy megakadályozza a légiforgalom bővülését.
Szepessy Kornél úgy fogalmazott, az olcsó repülőjegyek felelőtlen utazásokra csábítanak, amelyek rendkívüli környezetterhelést jelentenek, reményei szerint pedig ezt hamarosan az EB is felismeri.
Alkér Zoltán, a Nemzeti Közművek Zrt. (NKM) infrastruktúráért felelős vezérigazgató-helyettese elmondta, az elektromos mobilitás robbanásszerűen, a vártnál nagyobb mértékben terjed, Magyarországon például évente megduplázódik az elektromos járművek száma.
Kiemelte, a további fejlődés érdekében arra van szükség, hogy az elektromos meghajtású autók töltése olcsó és kényelmes legyen. Emellett az otthoni és a nyilvános töltésnek ki kell tudnia egészítenie egymást, az ideális állapot ugyanis az, ha az emberek az alacsonyabb energiafelhasználású időszakban, vagyis esténként otthon, míg napközben lehetőség szerint a napenergiát felhasználva töltsék járműveiket. (MTI)
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”