Ötmillió forint is lehet a bírság, ha nem ügyelünk a kiberbiztonságra

2019. 05. 23., 14:45

A GDPR mellett kevesebb figyelem hárul az egy éve hatályba lépett uniós kiberbiztonsági irányelvre, amely a hálózatok, infrastruktúrák védelmével kapcsolatban ír elő kötelezettségeket bizonyos szolgáltatóknak. Az EY tapasztalatai szerint eddig kevés érintett cég felel meg az előírásoknak. A felkészülés elmulasztása jelentős összegű bírsággal járhat.

Egy éve, 2018 májusában mindenki GDPR lázban égett. Ugyanabban a hónapban, május 10-én egy másik, adatbiztonságot érintő uniós szintű szabályozás is életbe lépett (a 2016/1148. számú, úgynevezett NIS direktíva). Az irányelv egyrészt a társadalom működése szempontjából kritikus alapvető szolgáltatásokat nyújtó szereplők – például az energiaszektor, közlekedés, egészségügy, pénzügyi tranzakciók – infrastruktúrájára vonatkozik. Másrészt alkalmazni kell egyes digitális szolgáltatókra – online keresőmotorokra, felhőalapú számítástechnikai szolgáltatásokra és az online piacterekre – is.

Az érintett szolgáltatók megfelelő védelmi szintet kell biztosítaniuk az általuk használt hálózati és információs rendszereket fenyegető kockázatok kezeléséhez. A szolgáltatás folytonossága érdekében intézkedéseket kell tenniük az érintett rendszereket érő támadások megelőzésére és azok hatásainak csökkentésére. Ha ilyen esemény történik, azt haladéktalanul be kell jelenteniük az illetékes hatóságnak. A kötelezettség elmulasztása esetén, mint például egy biztonsági esemény be nem jelentése, a bírság elérheti az 5 millió forintot – bár ez viszonylag szerény összeg az Egyesült Királysághoz képest, ahol a felső határ 17 millió font. Egy-egy incidens– ha az a személyes adatok megsértésével jár – kettős, a GDPR és a NIS szabályozás szerinti szankciókat is eredményezhet.

„A szabályozás a digitális szolgáltatókat alvállalkozóik működéséért is felelőssé teszi” – hívja fel a figyelmet Zala Mihály, az EY technológiai tanácsadással foglalkozó vezetője. „A kibervédelmi funkciókat kiszervező digitális szolgáltatóknak így felül kell vizsgálniuk ezzel kapcsolatos szerződéseiket, felelősségi rendelkezéseiket és IT-biztonsági szabályozásaikat is.”

Magyarországon a bejelentésköteles szolgáltatást nyújtókra vonatkozó hatósági felügyelet illetékessége megváltozott – hívja fel a figyelmet az EY. Korábban a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság látta el a felügyeletet, de jelenleg – a 270/2018-as kormányrendelet alapján – a Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság kapta ezt a feladatot. A biztonsági eseményekről a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat eseménykezelő központja vezet nyilvántartást, és szakmai támogatást is nyújt az incidensek kezeléséhez. (EY)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-11-12 20:55:00
Nominális értelemben az előző havihoz képest országosan 1,1, Budapesten 1,3 százalékkal mérséklődtek a lakbérek 2026 októberében. Az egy évvel korábbinál országosan 5,5, Budapesten 5,0 százalékkal voltak magasabbak a kínálati bérleti díjak a KSH-igatlan.com lakbérindex szerint.
2026-11-12 18:25:00
Több mint 3300 hazai mikro és kisvállalkozás részesül vissza nem térítendő támogatásban a DIMOP Plusz program két pályázatán, összesen 30,7 milliárd forintból. A nyertes cégek vállalkozásonként 3 és 12 millió forintot, akár 90 százalékos intenzitással fordíthatnak digitális fejlesztésekre – tájékoztatott a Tudományos és Technológiai Minisztérium.
2026-11-12 14:40:00
Októberben az Otthon Start megszűnése előtti hajrá élénkítette a lakáspiacot. A 3 százalékos fix kamatú hitelt csak az október 31-ig megkötött adásvételekhez lehetett igényelni, ezért sok vevő előre hozta a vásárlást. A nagyobb érdeklődés ellenére a lakások lassabban keltek el, mint egy éve, és az eladóknak többet kellett engedniük az árból – derül ki a Duna House Barométer októberi adataiból.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Lassan búcsút veszünk az árrésstoptól, amely masszív veszteségbe tolt egész kereskedelmi ágazatokat és termékpályákat, ezért cserébe pedig éppen arra a célra volt alkalmatlan, amire elvileg bevezették. Dr. Csorbai Hajnalka, az árrésstoppal kapcsolatban kritikus szakmai közleményeket is kiadó Joint Venture Szövetség (JVSZ) elnöke hangsúlyozta: a kis üzletek - bár nem voltak közvetlenül érintettek - nagy számban zártak be, miközben a korlátozásra kényszerített áruházláncok úgy-ahogy átvészelték ezt az időszakot. A JVSZ vezetője a BizniszPlusznak levezette, mit művelt a hazai gazdasággal a piactorzító beavatkozás, mit vár a szakma attól, hogy eltűnik a termékláncra nehezedő nyomás, illetve milyen utat igényel az áhított euróbevezetés.
2026. 10. 17., 23:00
epizód: 2026 / 20   |   hossz: 26:36
A nemzetközi vámháború következtében visszaesett az e-kereskedelem Kínából származó áruforgalma, de a vásárlók és az igényeik nem tűntek el, csak a kereslet terelődött át más platformokra. A jelenség végre kiugrási lehetőség lenne a hazai kereskedőknek a távol-keleti webshopokkal szemben, de a növekedés egyelőre nem itthon, hanem a régióban érzékelhető, mondja a PwC Magyarország szakértője. Cserjés-Kopándi Ildikó a szervezet felmérése alapján azt látja, téves az az elképzelés, hogy az ár kizárólagos fontosságú a magyar vevőknek, és elárulta, milyen előnyök vannak még, amelyek segíthetnek a hazai közönség átcsábításában.
2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS