Az Európai Bizottság közzétette a fenntarthatósági, adózási és beruházási szabályozások egyszerűsítésére vonatkozó javaslatcsomagját. Az Omnibus célja egy olyan kedvezőbb üzleti környezet megteremtése, ami támogatja a vállalatok növekedését, innovációját és a munkahelyteremtést. Hatálybalépését követően a javaslatcsomag intézkedései jelentősen növelhetik az uniós cégek versenyképességét.
A januárban publikált EU Competitiveness Compass három kulcsterületet (innováció, dekarbonizáció, biztonság) definiált és ezekhez öt intézkedést rendelt az Európai Unió versenyképességének növelésére. Az egyik ilyen intézkedés az egyszerűsítés, ennek kapcsán az Európai Bizottság célkitűzése, hogy 2029-ig a nagyvállalatok adminisztratív terheit 25 százalékkal csökkentsék, míg a kis- és közepes vállalkozások esetében ez a cél 35 százalék.
A nemrég közétett javaslatcsomag, az úgynevezett Omnibus csomag, az egyszerűsítést azzal támogatja, hogy olyan komplex, a releváns jogalkotási területekre kiterjedő intézkedéseket fogalmazott meg, amelyek eddig nem látott mértékben csökkenthetik a gazdasági társaságok adminisztratív kötelezettségeit és kiadásait.
„Amennyiben a most közzétett formájában fogadják el az Omnibus javaslatcsomagot, úgy azzal – óvatos becslések szerint – éves szinten 6,3 milliárd euró értékű adminisztratív költségmegtakarítás érhető el és 50 milliárd euró értékben lesznek mobilizálhatóak addicionális állami és magánbefektetői források. Fontos azonban, hogy ez a módosítás ne kompromittálja az Uniós klímacélok elérést” – foglalta össze Szücs Réka, a Deloitte Magyarország Fenntarthatósági és Klímaváltozási Tanácsadásának Üzletágvezetője.
Az Omnibus csomagban javasolt változtatások öt területen, a CSRD (Vállalati Fenntarthatósági Jelentéstételi Irányelv), CSDDD (Vállalati Fenntarthatósági Kötelezettségek Irányelv), szén-dioxid-határkiigazítási mechanizmus (CBAM), EU taxonómia és a befektetési programok – például az InvestEU – körében egyszerűsítik a vállalatok megfelelését az Európai Unió előírásainak.
A Vállalati Fenntarthatósági Jelentéstételi Irányelv csak a legnagyobb vállalatokra vonatkozna, amelyek éves átlagos létszáma meghaladja az 1000 főt. A jelentési kötelezettség 2 évvel későbbre tolódik azon vállalatok számára, amik jelenleg az irányelv hatálya alá tartoznak és 2026 vagy 2027-től kezdődően kötelezettek a jelentéstételre (azaz ezen vállalatoknak először 2028-ban kell jelenteniük, a 2027-es év adatai alapján).
Az ágazatspecifikus standardokat nem fogadják el, és az ESRS első kiadásának egyszerűsítése is napirenden van.
A korlátozott biztosítási felülvizsgálat (limited assurance) feladatait a Bizottság 2026-ra kívánja egyszerűsíteni, és a reasonable assurance követelményt is eltörlik.
A Vállalati Fenntarthatósági Kötelezettségek Irányelv végrehajtási határidejét 2028-ra tolódik.
Az átvilágítás (due diligence) szűkebb körű lesz, főként az adott vállalat saját működésére, leányvállalataira és közvetlen üzleti partnereire koncentrál. Az uniós szintű polgári jogi felelősségi rendszert eltörlik, helyette a tagállami jog lesz az irányadó. A pénzügyi szektor downstream értékláncára való kiterjesztéstől eltekintenek, de továbbra is a hatály alá tartozik.
Az EU Taxonómia csak a legnagyobb cégek számára lesz kötelező, a többi vállalat önkéntesen dönthet a jelentéstételről. Egyszerűsített jelentési sablonokat vezetnek be, ennek következtében jelentősen csökkenhet az adatigényt. Módosul a bankok Zöld Eszköz Rátájának (Green Asset Ratio – GAR) számítását annak érdekében, hogy a CSRD hatálya alá tartozó vállalatok számának csökkenése ne vezessen automatikusan a GAR arányának csökkenéséhez.
„A javaslatcsomag legnagyobb nyertesei azok a vállalatok, amelyek kikerülnének a CSRD és/vagy a kötelező Taxonómia-jelentési követelmények alól, de a legnagyobb cégek számára is jelentős könnyebbséget jelentene az egyszerűsített jelentési és átvilágítási kötelezettségek bevezetése” – összegezte Borek Flóra, a Deloitte Magyarország Fenntarthatósági és Klímaváltozási Tanácsadásának Szenior Menedzsere.
Az Omnibusban megfogalmazott intézkedések természetesen nem tekinthető véglegesnek. Az Európai Unió Tanácsának és az Európai Parlamentnek is meg kell tárgyalnia és el is fogadnia ezeket, így a teljes csomag véglegesítése akár 9–12 hónapot is igénybe vehet. Legkorábban a CSRD és CSDDD határidők módosítására vonatkozó döntések meghozatala valószínűsíthető, ezek várhatóan 2025 végéig léphetnek életbe, míg a többi változás 12 hónappal a véglegesítés után lép hatályba.
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”