A befektetők 44 százaléka szerint az éghajlatváltozás kezelésének a vállalatok öt legfontosabb prioritása között kellene szerepelnie. Az éghajlatra való összpontosítás elsősorban üzleti kérdés számukra, közel kétharmaduk szerint ugyanis a befektetési hozam növelése a legfontosabb motiváció a környezetvédelemért tett intézkedések során.
Háromnegyedük ugyanakkor úgy véli, hogy a vállalati beszámolókban elterjedt az ún. zöldre festés (greenwashing), ezért kevésbé bíznak a fenntarthatósági jelentésekben – derül ki a PwC 2022-es globális felméréséből, mely a befektetői prioritásokat és kétségeket vizsgálta.
Míg a befektetők az inflációt (67 százalék) és a makrogazdasági volatilitást (62 százalék) tekintik a legnagyobb veszélynek, amellyel az üzleti életben a következő 12 hónapban szembe kell nézni, a vállalatvezetőktől elvárják, hogy továbbra is helyezzenek hangsúlyt az éghajlatváltozásra – derül ki a PwC legfrissebb globális felméréséből. A megkérdezett befektetők közel fele (44 százalék) úgy véli, hogy az éghajlatváltozás kezelésének az öt legfontosabb prioritás között kellene szerepelnie az üzleti életben. Ezzel szemben a társadalmi ESG-kérdések, például a munkavállalók egészségének és biztonságának védelme (27 százalék), valamint a munkaerő diverzitásának javítása (25 százalék) kevésbé hangsúlyosak. Az üzleti életben a legfontosabb prioritás az innováció volt (83 százalék), amelyet a nyereségesség maximalizálása követett (69 százalék).
A felmérés rámutat, hogy a befektetők többsége nem bízik a vállalati fenntarthatósági jelentések hitelességében. 78 százalékuk véli úgy, hogy mérsékelt vagy nagy mértékben megalapozatlan állításokat tartalmaznak az adott vállalat fenntarthatósági teljesítményéről. Mindössze 2 százalékuk bízik teljes mértékben a beszámolók hitelességében. Az ESG-minősítést végző vállalatoktól származó információk sem töltik ki a bizalmi űrt, mivel a megkérdezett befektetőknek mindössze 22 százaléka támaszkodik nagy mértékben ezekre az információkra.
„Amikor tízből majdnem nyolc befektető zöldre festést gyanít a vállalati fenntarthatósági jelentésekben, a vállalatoknak és a szabályozó hatóságoknak cselekedniük kell. A bizalom hiánya aggasztó, mivel a fenntarthatósággal kapcsolatos információk egyre fontosabbá válnak mind a befektetők, mind a többi érdekelt fél döntései szempontjából. A vállalatoknak javítaniuk kell adataikon, rendszereiken és irányításukon, a szabályozóknak pedig folytatniuk kell a globálisan összehangolt és átjárható jelentéstételi és bizonyossági szabványok felé való elmozdulást” – hangsúlyozta Nadja Picard, a PwC Global Reporting vezetője.
A PwC felméréséből az is kiderül, hogy a befektetők üzletileg előnyösnek tartják az éghajlatváltozás kezeléséért tett vállalati erőfeszítéseket. Kétharmaduk (64 százalék) szerint az ESG-befektetésekre való fókuszálást a befektetési hozamok növelésének igénye indokolja, míg 68 százalékuk szerint a befektetési hozamok védelme is motiváló tényező. Túlnyomó többségük, 82 százalékuk szerint ez az ügyfeleik igényeire adott válasz.
A felmérés eredményei azt tükrözik, hogy az éghajlatváltozásra egyre inkább az üzleti életet fenyegető potenciális kockázatként gondolnak. Ötből egy befektető (22 százalék) úgy véli, hogy a vállalatok már a következő 12 hónapban is nagymértékben ki lesznek téve az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatoknak, és ez az arány ötéves távlatban eléri a 37 százalékot, ami pontosan megegyezik a geopolitikai konfliktusokkal kapcsolatos aggodalmakkal.
A befektetők támogatják az éghajlatváltozás kezelésére irányuló jelentős közpolitikai intézkedéseket. Huszonnyolc százalékponttal nagyobb valószínűséggel gondolják úgy, hogy a nem fenntartható tevékenységekre kivetett adók inkább „hatékony”, mintsem „nem hatékony” eszközök lennének a vállalatok fenntarthatósági kérdésekben való fellépésének ösztönzésében. A szigorú jelentéstételi kötelezettségek előírását 34 százalékponttal, a célzott támogatásokat pedig 20 százalékponttal támogatják.
A befektetők 66 százaléka szerint a vállalatoknak közzé kellene tenniük „a működésük vagy más tevékenységük környezetre vagy társadalomra gyakorolt hatásának” pénzbeli értékét, mivel ez segítene a cégeknek megérteni üzleti döntéseik teljes gazdasági hatását. Ezzel az állítással csak a befektetők 13 százaléka nem értett egyet. Ezen túlmenően a befektetők közel háromnegyede (73 százalék) szeretné, ha a vállalatok beszámolnának az általuk vállalt fenntarthatósági kötelezettségek teljesítésének költségeiről is.
A fenntarthatósági jelentésekbe vetett bizalom kritikus fontosságú a befektetők számára. Háromnegyedük szerint a kellő bizonyosság bizalmat keltene bennük a vállalati fenntarthatósági jelentések iránt. A befektetőknek egyértelmű véleménye van arról is, hogy mit várnak el a bizonyosságot nyújtó szakemberektől: tízből hét (72 százalék) szerint fontos, hogy függetlenségi és etikai normák vonatkozzanak rájuk, 73 százalék pedig a kritikus gondolkodás fontosságát emelte ki. A befektetők által a bizonyosságot nyújtó szakemberektől elvárt tulajdonságok listájának élén az adott szakterület ismerete áll (78 százalék).
„A függetlenül ellenőrzött, hiteles információk segítenek a tőkepiacokba és a vállalatok teljesítményébe vetett bizalom kiépítésében olyan kulcsfontosságú kérdésekben, mint a fenntarthatóság. A bizalom hatékony kiépítéséhez azonban a bizonyosságnak magas színvonalúnak kell lennie, ami szigorú szakmai normákkal, valamint a pontos auditálás és a szakértelem kombinációjával érhető el” – tette hozzá végezetül James Chalmers, a PwC globális Assurance vezetője.
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”