Gincunami söpör végig Európán.
A Kalumba madagaszkári fűszerekkel tuningolt, aszalt fügén érlelt gin.
Bár a gincunami épp végigsöpör Európán, engem nem tud megingatni. Nem szeretem a gint. Zwackék újszülöttjét is csak a szakmai kíváncsiság adta a kezembe.
De aztán nehéz volt letenni. Franc se gondolta, hogy megbolondít ez a fűszerarzenál.
Zwackék fűszertudománya igazán megalapozott, több mint 200 éves tapasztalattal bír, és nemcsak az Unicumra gondolok.
Ezt a gint 17 féle, Madagaszkárról és Afrika más vidékeiről származó fűszerekkel tették izgalmassá és egyedivé. Konkrétan ezekkel:
kalumbagyökér, citromfű, kubebabors, szegfűszeg, fahéjlevél, rózsabors, kurkuma, csillagánizs, lime-héj, szerecsendió-virág, kardamommag, szerecsendió, gyömbér, vanília, koriander, curacaohéj, borókabogyó.
Az gin nevét adó kalumbagyökér állítólag 1671-ben érkezett Európába egy portugál kereskedő hajóján, és egyike a világon elsők között számon tartott gyógynövényeknek.
A borókapárlat a Kecskeméti Zwack Párlatmanufaktúrában készült, a desztillálást követően tölgyfahordóban, aszalt fügén érlelték.
Nagyot dob az összképen a füge gyümölcsös édessége, de ne valami geil, szirupos valamire gondoljanak. Annál sokkal szárazabb az íz lecsengése. Utóízben is inkább a fűszerek dominálnak.
Nem hiszek amúgy az alkohol gyógyító erejében, de ennek a fűszerességnek olyan finom, egészséget sugárzó patikaillata van, hogy orrom-tüdőm kitisztul tőle.
Az ízkép az édes-keserű mérnöki egyensúlya, citrusos lecsengéssel.
Kipróbáltam melegen, hidegen. Behűtve jobb. És bár fűszeres cuccról van szó, még így is jól állt neki a tonic.
De az igazi élvezetet tisztán okozta. Szóval azt kell mondanom, ilyen finomat én még nem ittam Zwackéktól. Tekintve, hogy az Unicumot végképp nem szeretem.
Nekem ez az igazi digestive. Egy kiadós ebéd után 4 cl felteszi az i-re a pontot.
(fotók: gusto.hu)
Nukleáris hatósági találkozót tartottak Csehországban, amelynek fókuszban az új atomerőművi blokkok, a kis moduláris reaktorok, valamint a hosszú távú üzemeltetés volt.