Szemétlerakó nagyhatalomnak számít Szlovákia

2020. 07. 28., 12:15

Minden szlovákiai lakos tavaly átlagban 435 kilogramm háztartási hulladékot termelt ki. A szemét jelentős része nem ott végzi, ahol kellene.

Szlovákia lakossága 2019-ben összesen 2,37 millió tonna háztartási hulladékot „termelt”, vagyis egy lakos átlagban évi 435 kilót – írja az Új Szó.

Ez azt jelenti, hogy naponta csaknem 1,2 kiló szemetet dobnak ki. A 2018-as adatokhoz képest ez 2 százalékos növekedést jelent. 2017-ben egy lakosra évi 393 kilogramm szemét jutott, 2016-ban 360 kilogramm, 2015-ben 348 kilogramm.

Eva Sadovská, a Wood & Company befektetési csoport elemzője rámutatott, hogy a háztartási hulladék összetételével van a fő probléma. Egynegyedét ugyanis a konyhai hulladék, vagyis az ételmaradék képezi.

„A kukákban végzik a műanyag palackok, a papír és az üveg is, holott ezeket szelektíven kellene gyűjteni a sárga, a kék és a zöld konténerekbe” – hangsúlyozta a szakértő.

A dél-nyugati régiókban termelődik a legtöbb szemét. Nagyszombat megye áll a legrosszabbul, ahol egy lakosra évi 573 kilogramm háztartási szemét jut. Ezután következik Nyitra megye lakosonként évi 520 kilogrammal, majd Pozsony megye 507 kilóval. A legkevesebb háztartási hulladékot Eperjes megye (évi 343 kg/lakos) és Kassa megye (évi 340 kg/lakos) termeli ki.

A háztartási hulladék 50,6 százaléka végezte a lerakókon. A 2018-as adatokhoz képest ugyan némileg javult a helyzet (akkor ez a mutató még 53,8 százalék volt), de Sadovská szerint Szlovákia továbbra is „szemétlerakó nagyhatalomnak” számít.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 14., 13:25
Október 14-én zárul a vagyonadóról szóló jogszabály társadalmi egyeztetése, az azonban már most látszik, hogy a tervezet kulcskockázata az adózók szempontjából az értékelés lesz: egy lakás, cég vagy műkincs adóalapba kerülő értéke sokszor egészen más lehet, mint amire a tulajdonos számít. A BDO szakértői 5+1 pontban szedték össze azokat a szempontokat, melyekre kiemelt hangsúlyt kell helyezni.
2026. 10. 13., 16:40
Átlagosan 3,6 százalékkal emelkedett a lakásbiztosítások átlagdíja a harmadik negyedévben azt követően, hogy június 30-án lejárt a magyarországi biztosítók önkéntes kötelezettségvállalása arra vonatkozóan, hogy 2026. június 30-ig nem emelik a lakásbiztosítási termékeik alapdíjait – derül ki az Insura.hu frissen közzétett adataiból.
2026-10-13 10:40:00
A névviseléshez való jog alapvető személyiségi jog. A házasságkötéskor a házastársak dönthetnek arról, hogy kívánnak-e a születési nevüktől eltérő házassági nevet viselni. Milyen lehetőségek vannak a házastársak névviselése körében? Dr. Szabó Gergely ügyvéd összefoglalója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS