Padlóra küldi a munkaerőhiány a gyümölcstermesztőket Szlovákiában

2019. 08. 22., 11:45

A gazdák idén átlagon felüli gyümölcstermésre számítanak Szlovákiában. A gyümölcsfajták között látványos különbségek vannak, ami az árakon is meglátszik.

„Szlovákiában évente 50 ezer tonnányi gyümölcs terem, és ezt akár 70 ezer tonnára is képesek lennénk feltornászni. A tárolókapacitásaink azonban ehhez nem elegendők, 20 ezer tonna gyümölcs fér el bennük” – nyilatkozta az Új Szónak Marián Varga, a Gyümölcstermesztők Szövetségének az elnöke.

„Ami az árakat illeti, a kép rendkívül változatos. Az eper és a kajszibarack esetében például viszonylag alacsony értékesítési árakkal kezdtek a hazai termelők, ugyanis a szlovákiai piacon ezekből is megugrott a behozatal. Ami viszont pozitívum, hogy a szlovákiai vásárlók már érzékelik a hazai és az importélelmiszerek közötti minőségi különbséget, a szlovákiai gyümölcs íze teljesen más, mint a külföldről behozotté” – mondta a szakember.

A hazai kereslet kétharmadát behozatalból fedezik, miközben a szlovákiai gazdák a kereslet felét lennének képesek kielégíteni. „Padlóra küld minket a munkaerőhiány is. A szlovákiai munkavállaló inkább Olaszországba, Franciaországba vagy Belgiumba megy dolgozni. Míg nálunk a munkáltató munkaerőköltsége óránként és fejenként 8, Belgiumban pedig 8,50 euró körül mozog, Belgiumban ebből a munkavállaló 7–7,50 euróhoz jut, míg nálunk a magas járulékok miatt csupán 4 euróhoz” – tette hozzá Varga.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 14., 13:25
Október 14-én zárul a vagyonadóról szóló jogszabály társadalmi egyeztetése, az azonban már most látszik, hogy a tervezet kulcskockázata az adózók szempontjából az értékelés lesz: egy lakás, cég vagy műkincs adóalapba kerülő értéke sokszor egészen más lehet, mint amire a tulajdonos számít. A BDO szakértői 5+1 pontban szedték össze azokat a szempontokat, melyekre kiemelt hangsúlyt kell helyezni.
2026. 10. 13., 16:40
Átlagosan 3,6 százalékkal emelkedett a lakásbiztosítások átlagdíja a harmadik negyedévben azt követően, hogy június 30-án lejárt a magyarországi biztosítók önkéntes kötelezettségvállalása arra vonatkozóan, hogy 2026. június 30-ig nem emelik a lakásbiztosítási termékeik alapdíjait – derül ki az Insura.hu frissen közzétett adataiból.
2026-10-13 10:40:00
A névviseléshez való jog alapvető személyiségi jog. A házasságkötéskor a házastársak dönthetnek arról, hogy kívánnak-e a születési nevüktől eltérő házassági nevet viselni. Milyen lehetőségek vannak a házastársak névviselése körében? Dr. Szabó Gergely ügyvéd összefoglalója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS