Nem egyszerű fényképészként elhelyezkedni Szlovákiában

2019. 08. 15., 11:45

Egyre kevesebb végzős diák talál olyan munkahelyet, amelyben teljes mértékben hasznát venné tanult szakmájának – derül ki a Trexima piackutató és tanácsadó társaság szlovákiai felméréséből.

„Míg 2012-ben a középiskolát végzettek 57,6 százaléka dolgozott olyan munkakörben, amelynek semmi köze nem volt a kitanult szakmájához, mára ezek aránya 63 százalékra nőtt” – nyilatkozta az Új Szónak a Trexima munkatársa, Pál Veronika.

Akik több mint öt éve fejezték be az iskolát, azoknál ez az arány 58-ról 63 százalékra nőtt.

A középiskolát végzettekkel szemben a főiskolákról, egyetemekről kikerülők, ha nem is sokkal, de valamivel jobb helyzetben vannak. A főiskolát legfeljebb öt éve elvégzetteknek 2012-ben még az 53 százaléka volt kénytelen a szakmáján kívüli tevékenységet végezni, mára az arány 51,6 százalékra csökkent. A régebben végzetteknél ezzel szemben 52-ről csaknem 55 százalékra emelkedett.

Az oktatásügy tervszerű irányításával és a munkaerőpiaccal való összehangolásával ezek a százalékok nagymértékben csökkenthetők.

Az elvégzett tanulmányi szakuknak leginkább az egészségügyben dolgozók, elsősorban a radiológiai asszisztensek, a nővérek, az orvosok, a szülészeti asszisztensek és a szakápolók veszik hasznát. Az ilyen végzettségűek alig 10 százaléka kénytelen más munkakörben dolgozni.

A legnehezebben a szociális irányzatú szakok, illetve az olyan művészeti szakok végzős növendékei helyezkednek el a kitanult szakmájukon belül, mint a ruhatervezők, a fényképészek vagy a képzőművészek.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 14., 13:25
Október 14-én zárul a vagyonadóról szóló jogszabály társadalmi egyeztetése, az azonban már most látszik, hogy a tervezet kulcskockázata az adózók szempontjából az értékelés lesz: egy lakás, cég vagy műkincs adóalapba kerülő értéke sokszor egészen más lehet, mint amire a tulajdonos számít. A BDO szakértői 5+1 pontban szedték össze azokat a szempontokat, melyekre kiemelt hangsúlyt kell helyezni.
2026. 10. 13., 16:40
Átlagosan 3,6 százalékkal emelkedett a lakásbiztosítások átlagdíja a harmadik negyedévben azt követően, hogy június 30-án lejárt a magyarországi biztosítók önkéntes kötelezettségvállalása arra vonatkozóan, hogy 2026. június 30-ig nem emelik a lakásbiztosítási termékeik alapdíjait – derül ki az Insura.hu frissen közzétett adataiból.
2026-10-13 10:40:00
A névviseléshez való jog alapvető személyiségi jog. A házasságkötéskor a házastársak dönthetnek arról, hogy kívánnak-e a születési nevüktől eltérő házassági nevet viselni. Milyen lehetőségek vannak a házastársak névviselése körében? Dr. Szabó Gergely ügyvéd összefoglalója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS