A szélsőséges időjárás a gazdákat Szlovákiában sem kíméli, a károk egyre nagyobbak, ezért sürgősen rendszerszintű megoldásokra van szükség.
„A nyári csapadék hiánya egyre több gondot okoz. Csak 2017-ben a szárazság okozta károk elérték a 40 millió eurót. Az állam ennek egy részét –17 millió eurót – megtérítette a leginkább érintett gazdáknak. A szélsőséges időjárás, valamint a túlszaporodott vadállomány okozta károk tavaly meghaladták az 50 millió eurót. A pusztító időjárás szempontjából a 2017 és 2021 közötti időszakot tekintve a 2021-es évet értékeljük a legrosszabbnak” – nyilatkozta az Új Szónak Jana Holéciová, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara szóvivője.
Szlovákiában körülbelül 60 ezer – de valójában talán ennél is kevesebb – hektárnyi földet öntöznek. A múltban ez 320 ezer hektár is volt, a 22 500 hektár cukorrépának most csak a 10 százalékát öntözik.
A szóvivő elmondta: „Már ma is látjuk, hogy egyes növények termesztése az északi régiókba tolódik. Változásokat figyelhetünk meg a növények vízháztartásával kapcsolatban is. Például, aki burgonyatermesztéssel foglalkozik, és a lehető legnagyobb terméshozamot szeretné elérni, annak olyan területen kell krumplit termesztenie, ahol a növény rá tud kapcsolódni a vízforrásra.”
Szlovákiában eredetileg főként északon termesztettek burgonyát, de ma már a krumpliföldek elterjedtek Dél-Szlovákiában, olyan területeken, ahol biztosítva van az öntözés. Itt tevékenykednek a nagytermelők, akik tisztességes termést tudnak produkálni az öntözésnek köszönhetően. Manapság, az éghajlatváltozás idején, rendes burgonyatermést intenzív öntözés nélkül nem lehet elérni, az esőre hagyatkozni ugyanis rendkívül kockázatos.
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”