Az elmúlt években és az elmúlt hónapokban is egymást érik a változások a nemzetközi és a hazai gazdasági környezetben. A vállalati döntéshozók óvatosabbak lettek, ugyanakkor egyre több az olyan terv, amely már nem tűr további halasztást. Nyisztor Pétert, az MBH Bank középvállalati üzletágának ügyvezető igazgatóját az elmúlt időszak eseményeinek – köztük a forint erősödésének – hatásairól, a „válságálló” ágazatokról és a kockázatvállalási kedv alakulásáról kérdeztük.
– Hogyan alakultak az utóbbi években a vállalkozói döntéseket befolyásoló külső feltételek?
– Az elmúlt évek nem szűkölködtek kihívásokban: a Covid miatti leállás után az energiaválság okozott zavart a beszállítói láncokban, majd kitört az orosz-ukrán háború. Napjainkban a Közel-Keletre irányul a figyelem, és egyre többen tartanak attól, hogy az iráni konfliktus is egy újabb súlyos energiaválsághoz vezet. A vállalati döntéshozók így már évek óta hozzá vannak szokva ahhoz, hogy bizonytalanságok közepette kell tervezniük, és csak kevés szilárd „sarokpontra” támaszkodhatnak.
Magyarországon a hosszú távú tervezést az elmúlt években a gazdaság stagnálása, a beruházások, illetve az ipari termelés visszaesése is nehezítette, még akkor is, ha néhány ágazatban – például a turizmus területén – azért sikerült növekedést elérni.
– Mi változott az áprilisi választások után?
– A választások utáni első markáns változás a forint hirtelen erősödése volt, amelynek több fontos következménye is lehet. Az egyik a kamatszintek csökkenése: egyre többen vélekednek úgy, hogy a jegybank nem fog feltétlenül kivárni az év végéig, hanem akár már korábban is elindíthatja a monetáris lazítást. A helyzet persze nem fekete-fehér: az infláció ugyan jelenleg alacsony, mintegy 2 százalék körüli szinten van, és a legutóbbi tenderek eredményei is arra utalnak, hogy tér nyílhat a kamatcsökkentés előtt, de figyelembe kell venni azt is, hogy az inflációt részben mesterségesen, árrésstopok és hatósági árak bevezetésével tartjuk alacsony szinten, továbbá azt is, hogy az említett geopolitikai feszültségek is magukban hordozzák az energiaárak újbóli elszabadulásának a kockázatát.
– Hogyan érinti a forint erősödése a vállalkozásokat?
– A forint erősödésének a vállalkozások szempontjából közvetlen és közvetett hatásai egyaránt vannak. Az exportra termelő cégek számára, amelyek szinte biztosan egy magasabb euró/forint árfolyammal terveztek 2026-ra, a mostani erősödés kifejezetten kedvezőtlen. Az importőrök ugyanezen okból nettó haszonélvezői a forint erősödésének. Ugyanezek a hatások közvetetten, a beszállítói láncokon keresztül is érvényesülnek. Fontos ugyanakkor látni, hogy egy árfolyamszintnél – feltéve, hogy az nem ér el olyan kritikus szintet, amely egy kkv-nak már súlyos problémát jelent – sok esetben sokkal fontosabb a kiszámíthatóság és a tervezhetőség. Ez különösen fontos szerepet játszik a hitelezésben, hiszen a forint erősödése vagy gyengülése nyomán a devizahiteleket jellemzően újra kell értékelni.
– Érződik-e a vállalkozásoknál is egyfajta optimizmus a jövőbeli lehetőségeket illetően?
– A vállalkozóknak a felsorolt szempontokat egytől egyig figyelembe kell venniük, így nem csoda, hogy a beruházásokról, amelyeket az elmúlt években újra és újra elhalasztottak, ma sem könnyű dönteni – még akkor sem, ha az uniós források hazahozataláról nap mint nap hallunk biztató híreket. Ahhoz, hogy a kedvezőbb körülmények stabilizálódjanak, nyilvánvalóan szükség van néhány hónapra, én azonban bízom benne, hogy ezt követően erőteljes beruházási hullám indulhat el.
– Hogyan látják az MBH Banknál a kockázatvállalási hajlandóság alakulását?
– Az MBH Bank a középvállalati üzletágban meghatározó szereplő Magyarországon, alapelvünk, hogy stratégiában és partnerségben gondolkodunk. Számunkra mindig fontos volt, hogy ne csupán a szokásos banki szolgáltatásokat nyújtsuk az ügyfeleknek. Igyekszünk olyan információkkal támogatni a vállalkozói döntéseket, amelyekkel a már említett bizonytalanságok hatásait minimalizálni tudják. Ezt az üzleti filozófiát az eredmények is igazolják: 2025-ben az MBH Bank úgy növelte piaci részesedését a vállalati szegmensben, hogy a hitelportfoliónk több mint másfélszeres ütemben bővült, mint a piaci átlag. Nálunk tehát a felettébb viszontagságos 2025-ös év sem hozott megtorpanást, és a várakozásaink szerint a tavalyi dinamika folytatódik 2026-ban is.
– Léteznek jobban vagy éppen kevésbé válságálló ágazatok?
– Sikeres cégek akkor is vannak szinte minden ágazatban, amikor a gazdaság egésze lelassul – nyilván kisebb arányban, mint a kevésbé szűk esztendőkben. A hitelintézetek számára az jelenti a legnagyobb kihívást, hogy megtalálják azokat a cégeket, amelyek kiszámítható, fenntartható és „válságálló” üzleti modellel rendelkeznek, és velük építsenek ki kapcsolatokat.
Ugyanakkor természetesen törekszünk arra is, hogy ügyfeleink számára minél szélesebb körben, az adott helyzetükhöz illeszkedő finanszírozási konstrukciókat tudjunk biztosítani. Meggyőződésem, hogy az MBH Banknál ez jól működik, így nem is tudok kiemelni kifejezetten jól vagy különösen gyengén teljesítő ágazatokat: szinte minden ágazatban működnek sikeres cégek, amelyekkel jó partneri viszonyt tudunk kialakítani.
– Hogyan jönnek létre ezek a partneri kapcsolatok?
– Az MBH Bank filozófiája az, hogy többek legyünk, mint „tisztán pénzügyi” szolgáltatók. A szoros, intenzív, személyes ügyfélkapcsolat számunkra éppen olyan fontos, mint az információáramlás. Az ügyfeleink ennek köszönhetően tudatosabban képesek meghozni a pénzügyi döntéseket.
(X)
„A Roszatom Műszaki Akadémián képzett szakemberek már most olyan kompetenciákat sajátítottak el, amelyekre az erőművi blokkok üzembe helyezésének minden szakaszában szükség lesz.”