Alig egy éve maradt a vállalatoknak arra, hogy felkészüljenek az Európai Unió erdőirtás megfékezését célzó rendeletének (EUDR) végrehajtására. A szabályozás új kötelezettségeket ró valamennyi cégre, amelyek egy jól meghatározott termékkörrel, illetve az ezekből az alapanyagokból származó termékekkel kereskedik, illetve felhasználja azokat termékeiben. A nagyvállalatoknak 2024 végéig, a kkv-knak 2025 első félévéig van idejük a felkészülésre.
„Ha így haladunk, 77 év múlva kipusztulnak a Földet borító őserdők” – mondja Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője. Főleg Amazónia és Indonézia őserdeinek szisztematikus irtásai kerülnek be a hírekbe, de az éghajlatváltozás következtében nagy kiterjedésű erdőtüzek keletkeznek, és ott is hatalmas erdőterületek pusztulnak el, ahol egyébként felelős erdőgazdálkodás folyik. Ma még a Föld felszínének 31 százalékát borítják erdők, de percenként 2400 fát vágnak ki világszerte. Harminc év alatt, 1990 és 2020 között mintegy 80 ezer km2 erdő pusztult el. Ezzel nem csupán növények és állatok élőhelye szűkül vagy szűnik meg, hanem fák egyre kevesebb melegházhatású gázt nyelnek el, ami a globális felmelegedés okozója.
„Erdeink ilyen mértékű pusztulása láttán az üzleti élet szereplői sem maradhatnak tétlenek” ‒ hangsúlyozta Suba Levente ‒, „és ez vonatkozik a K&H vállalati ügyfeleire is”. Az EU új rendelete alapján ugyanis valamennyi vállalatnak alaposan át kell vizsgálnia az általa forgalmazott termékek előállításának teljes folyamatát, amelynek során az alapanyagokból a késztermék összeállt. Ennek az átvilágításnak az a célja, hogy maguk az áruk vagy azok egyetlen összetevője se származzon a közelmúltban – egészen pontosan 2020. december 31-ét követően – történt erdőirtásból, erdőpusztulásból. A cégeknek arra is figyelmet kell fordítaniuk, hogy a termék előállítása során minden munkafázisban betartották-e a helyi környezetvédelmi és szociális törvényeket.
A tavaly nyáron hatályba lépett új uniós rendelet célja, hogy az EU saját piacán lépéseket tegyen a globális erdőirtás és erdőpusztulás megfékezésére. Suba Levente összegyűjtötte azt az 5 pontot, amelyre minden érintett vállalkozásnak oda kell figyelnie:
1. A szabályozás a termékek széles skáláját lefedi, a marhahústól a könyvekig. Érdemes átböngészni a hét alapanyag és a belőlük származó késztermékek hosszú listáját, amelyeket a rendelet melléklete tételesen felsorol a hozzájuk tartozó vámtarifa nomenklatúra szerint. Néhány kivételtől eltekintve valamennyi, 2023 második félévétől gyártott termék érintett, amelyhez felhasználtak szarvasmarhát, kakaót, kávét, pálmaolajat, gumit, szóját és fát.
2. Ha az „erdőirtás-mentes” szabályoknak nem felel meg az áru, akkor azt sem importálni, sem exportálni nem lehet. Az „erdőirtás-mentes‟ azt jelenti, hogy az adott termék alapanyagait olyan földterületen termelték, amelyet nem erdőből alakítottak át mezőgazdasági használatra. A fát tartalmazó vagy abból készült termékek esetében pedig kitermelésükkel nem idéztek elő erdőpusztulást.
3. Az EUDR azokra az erdőirtásokra és erdőpusztulásokra is kiterjed, amelyek egyébként a kitermelés országában jogszerűnek számítanak.
4. A termelési területnek meg kell felelnie a helyi szociális és környezetvédelmi jogszabályoknak. Ez azt jelenti, hogy összhangban kell lennie a helyi földhasználati jogokkal, környezetvédelmi és biodiverzitás-védelmi előírásokkal, erdőgazdálkodási szabályokkal csakúgy, mint a munkavállalói jogokkal.
5. Az elsődleges felelősség a terméket az EU piacán forgalomba hozó vállalatot terheli. A forgalomba hozott termék megfelelőségéről a cégnek nyilatkoznia kell.
Suba Levente kiemelte, hogy az uniós rendelet nagyon világosan szabályozza, hogy hogyan kell a termék előállítási folyamatát átvilágítani, milyen információkat kell begyűjteni és mit kell tartalmaznia a forgalmazó cég nyilatkozatának. Mindezt a tagországok illetékes hatóságai ellenőrizni fogják. Súlyos következményei lehetnek annak, ha egy cég valótlan adatokat jelöl meg: bírságot róhatnak ki rá, illetve kizárhatják a közbeszerzésekből is, és nem juthat uniós forrásokhoz sem.
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”