Egyre „zöldebben” működik az MNB

2023. 08. 10., 19:23

A Magyar Nemzeti Bank az elmúlt 3 évben közel 60 százalékkal – az általa korábban vállalt mérték duplájával – mérsékelte működésének karbonlábnyomát. A jegybank egyebek közt az előző évre már teljesen megújuló forrásból származó villamosenergia-felhasználásnak, üzleti célú utazások jelentős csökkenésének, illetve a digitalizációnak köszönhetően vált zöldebbé. A következő három évre szóló környezetvédelmi stratégia további 15 százalékkal csökkentené az MNB károsanyag-kibocsátását, zöldítené a teljes hazai készpénzellátási láncot és a leányvállalatok működését is.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) – a 2019 februárjában meghirdetett Zöld Programja részeként – 2020 és 2022 között közel 60 százalékkal mérsékelte operatív működésének karbonlábnyomát a 2019. évi bázishoz képest. Ezzel összességében évente mintegy 2-3 ezer tonna széndioxid-kibocsátástól mentesítette a környezetet. A csökkenés mértéke jelentősen felülmúlja a jegybank a 2020-2022 közötti környezetvédelmi stratégiájában tett vállalását, amely még 30 százalékos karbonlábnyom-csökkentést ígért.

A klímabarátabb működést jelentős részben a jegybanki irodák villamosenergia-felhasználása révén sikerült elérni. E téren ugyanis a megújuló forrásból származó energia aránya ugrásszerűen nőtt, sőt 2022-ben már elérte a 100 százalékot. Az MNB 2022 őszén ráadásul átfogó energiahatékonysági- és takarékossági programot indított, amely szintén hozzájárult a karbonlábnyom jelentős mértékű további csökkenéséhez.

Kisebbé tette emellett a karbonlábnyomot az is, hogy az elmúlt 3 évben a jegybanki üzleti célú utazások száma is jelentősen csökkent. Az MNB a külföldi kiküldetések kapcsán belső szabályzatában írta elő: környezettudatossági szempontokat is figyelembe kell venni az azokhoz kapcsolódó közlekedési eszközök megválasztásakor. A jegybank emellett áttért kiadványainak elektronikus továbbítására (a papír alapú helyett), s a digitalizáció erősítésével jelentősen csökkentette a papírhasználatot is.

A karbonsemleges működés fenntartása a 2023-2025. évi környezetvédelmi stratégia kapcsán is stratégiai kérdés – határozta meg az MNB igazgatósága. Ennek érdekében a következő 3 évben az eddigieken felül további 15 százalékkal (a 2019. évhez képest tehát összességében 75 százalékkal) csökkenteni kell a jegybank operatív működésének széndioxid-kibocsátását. Utóbbi elérése érdekében a belső folyamatok környezettudatosabbá tétele mellett folytatódnak a kibocsátást ellentételező jegybanki projektek a hazai természetes élőhelyek (pl. erdők) fejlesztésére is.

Az operatív tevékenység karbonlábnyomának csökkentésére az MNB a továbbiakban is nemzetközi környezettudatossági szabványok alapján fejleszti épületeit, ezáltal növeli azok környezeti teljesítményét, illetve további kezdeményezéseket (pl. vegyszermentes irodai takarítás, irodai komposztálás) indít el. A jegybanki működés zöldebbé tétele mellett az MNB elkötelezett a karbonlábnyom csökkentésére leányvállalatainál, illetve a magyarországi készpénzellátási lánc egészét illetően is.

A jegybank – honlapján évente megújított Környezetvédelmi Nyilatkozat kiadványában – folyamatosan beszámol a nyilvánosságnak a zöld fordulat érdekében tett belső erőfeszítéseiről. Ezek utat mutathatnak a pénzügyi intézmények és egyéb érintettek számára is, s egyúttal hitelessé is teszik az MNB zöld pénzügyi elvárásait is az általa felügyelt szektorok felé.

Magyar Nemzeti Bank

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 15., 16:40
A NAV fokozatos átállást javasol az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogramról a korszerűbb digitális szolgáltatásokra. A december 31-i teljes kivezetés helyett több lépcsőben, fokozatosan valósulna meg az átállás. Elsőként a legnagyobb cégek áfabevallását érintené a változás, a kis- és középvállalkozások több időt kapnának.
2026-10-15 14:40:00
Egy friss kutatás szerint a hazai gyártóvállalatok fele iparági növekedésre számít a következő egy évben, és saját kilátásaikat is többnyire bizakodóan látják. Ugyanakkor cégmérettől függően kihívásként értékelik az energiaárak kiszámíthatatlanságát, a gazdasági és geopolitikai bizonytalanságokat, valamint az ázsiai gyártók generálta árversenyt is.
2026-10-14 13:25:00
Október 14-én zárul a vagyonadóról szóló jogszabály társadalmi egyeztetése, az azonban már most látszik, hogy a tervezet kulcskockázata az adózók szempontjából az értékelés lesz: egy lakás, cég vagy műkincs adóalapba kerülő értéke sokszor egészen más lehet, mint amire a tulajdonos számít. A BDO szakértői 5+1 pontban szedték össze azokat a szempontokat, melyekre kiemelt hangsúlyt kell helyezni.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS