BiztosDöntés.hu: végigsöpör a bankszámlákon a drágulási hullám

2026. 07. 01., 08:40

Július 1-től a legtöbb banknál megemelkednek a lakossági számlák díjai. Lejárt a másfél éves moratórium, és ezt kihasználva a pénzintézetek többsége érvényesíti a tavalyi inflációt (akad, amelyik még az előző évit is). Az ügyfelek többsége így 4,4 százalékos vagy kicsivel ez alatti díjemelkedéssel számolhat – derül ki a BiztosDöntés.hu összefoglalójából. A szerencsésebbeknek most nem nő a költsége, a pechesebbeknél viszont 8,1 százalékos a drágulás.

Néhány év alatt jókora drágulást szenvedtek el a hazai bankszámlás ügyfelek. 2022-ben 14,5 százalékos, majd 2023-ban 17,6 százalékos volt az infláció, vagyis ennyivel emelhették díjaikat a bankok a következő évben. A 2024-sel együtt ez már összesen 40 százalékot közelítő drágítási lehetőséget jelentett, amivel többé-kevésbé éltek is a pénzintézetek, bár eltérő mértékben. Erre jött a tranzakciós illeték 2024 nyári 50 százalékos emelése, amit a lakosság csak 2024. december 31-ig végéig úszott meg.

Ebben a helyzetben kaphatták volna a nyakukba 2025 első hónapjaiban az újabb inflációs díjemelést a bankszámlás ügyfelek, de ez már nem történt meg. A kormány nyomására ugyanis a bankok díjstopot hirdettek a lakossági bankszámlákra 2026. június 30-ig. Most azonban már nem várnak tovább, így júliustól bekövetkezik az újabb áremelés. Ezt a törvényi kötelezettségük miatt már korábban meghirdették, ezért tudható, melyikük mennyit emel – emlékeztet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Az elhalasztott inflációs díjemelést később is bármikor alkalmazhatják a bankok, így elvileg júliustól akár 8,1 százalékkal is drágíthattak volna. Ez azonban szerencsére nem lett jellemző, bár van rá példa. A CIB Bank így tett, míg az MBH Bank bizonyos számlacsomagjainál emelt ennyivel, a többinél 4,4 százalékkal, azaz a 2025-ös átlagos inflációval. A többi nagybank is 4,4 százalékkal vagy attól valamivel elmaradó mértékben drágítja a bankszámladíjait júliustól. Az MBH-nál a drágulás augusztustól érvényesül. A 3,7 százalékos, még 2024-ös infláció alapján bevezethető drágítási lehetőséggel elvileg a bankok később még élhetnek, de erre kevés az esély.

Az ügyfelek az új díjak okozta drágulással nem a júliusban kapott számlakivonatukban találkoznak majd először, hanem az augusztusban érkezőben. Ekkor láthatják meg pontosan, mennyivel kerül többe nekik a bankolás – hívja fel a figyelmet Gergely Péter.

Azoknak, akiknek a törvényben garantált alapszámlájuk van, nem emelkedik a havi díja 2026. július 1-től, hiszen az nem az inflációtól, hanem az előző évi minimálbér összegétől függ. Ez azt jelenti, hogy az alapszámla havi díja idén nem lehet magasabb, mint az előző év utolsó napján érvényes legkisebb összegű minimálbér 0,5 százaléka, vagyis 2026-ban 1454 forint. A bankok azonban lefelé eltérhetnek ettől. Az inflációs díjemelést a havi díjon kívül minden más díjnál viszont az alapszámlások sem ússzák meg.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 07. 20., 10:50
A zenga.hu szakértői összefoglalták, hol a legnagyobb most az albérletkínálat, hogy változtak tavaly óta a bérleti díjak, és hogy mire figyeljenek a leendő egyetemisták, mielőtt aláírják a bérleti szerződést.
2026. 07. 20., 10:30
A nyári hónapokban sok munkavállaló választja azt a megoldást, hogy a szabadságot néhány nap vagy hét távmunkával egészíti ki, és a Balatonról, egy horvát apartmanból vagy éppen egy görög szigetről dolgozik. Bár a „workation” és a digitális nomád életmód egyre népszerűbb, a külföldről végzett munkavégzésnek számos olyan adózási, társadalombiztosítási és munkajogi következménye lehet, amelyre sokan nem is gondolnak – hívja fel a figyelmet a Niveus.
2026. 07. 20., 09:45
Érezhetően csökkent a Temuról érkező csomagok száma a FOXPOST hálózatában az Európai Unió új, kis értékű importküldeményeket érintő szabályozásának életbe lépését követően.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.
Az elmúlt időszakban bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya: március végére 13 278 milliárd forintra emelkedett, amivel a háztartások adóssága megelőzte a vállalatokét. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a növekedés mögött a reálkeresetek emelkedése, a fogyasztás bővülése, a csökkenő hitelkamatok és az Otthon Start megjelenése óta felpörgő lakáshitelpiac áll. Tóth Levente, a portál pénzügyi szakértője ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen folyamatok gyorsították a hitelállomány bővülését, és mire érdemes figyelniük azoknak, akik a közeljövőben vennének fel hitelt: milyen változások jöhetnek, milyen lehetőségek nyílhatnak, sőt, meddig lehet érdemes kivárni, ha lehetséges.
Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS