Zöld díjakat oszt és Zöld kutatási kezdeményezést hirdet az MNB

2022. 09. 07., 18:43

Az MNB újra meghirdeti a Zöld Pénzügyi Tudományos Díjakat és a Zöld pénzügyi kutatási kezdeményezést. A díjakat idén két kategóriában adományozza a jegybank. A Zöld kutatási kezdeményezés kategóriában bővült a díjazottak köre, hiszen azt immár három helyezés és egy különdíj formájában osztja ki az MNB.

  • Az MNB újra meghirdeti a Zöld Pénzügyi Tudományos Díjakat és a Zöld pénzügyi kutatási kezdeményezést. A díjakat idén két kategóriában adományozza a jegybank. A Zöld kutatási kezdeményezés kategóriában bővült a díjazottak köre, hiszen azt immár három helyezés és egy különdíj formájában osztja ki az MNB.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2019 februárjában hirdette meg Zöld Programját a környezet megóvását célzó magyarországi pénzügyi szolgáltatások támogatása, illetve a piaci szereplők, a kapacitásfejlesztés és saját ökológiai lábnyomának további csökkentése érdekében. Mivel a zöld pénzügyek térnyeréséhez szükséges a mögöttes módszertanok, modellek és szemlélet megújítása, a jegybank tavaly a program keretében három kategóriában, hagyományteremtő céllal megalapította a Zöld Pénzügyi Tudományos Díjakat, továbbá létrehozta a Zöld pénzügyi kutatási kezdeményezést.

Az MNB a Nemzetközi Zöld Pénzügyi Életműdíjat olyan nem magyar állampolgárságú szakember számára adományozza, aki világviszonylatban is meghatározó, úttörő jelentőségű kutatási eredményekkel járult hozzá a fenntartható gazdálkodás zöld pénzügyi tudományos vizsgálatának és megvalósításának fejlődéséhez. Az Életműdíj első kiírásában a díjat Naoyuki Yoshino vehette át a 2021. december 1-i Zöld Pénzügyi Konferencián. Yoshino a tokiói Keio Egyetem emeritus professzora. Korábban az Asian Development Bank Institute (ADBI) dékáni pozícióját, valamint a Japán Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (Japan Financial Services Agency's, FSA) Pénzügyi Kutatóközpontjának (Financial Research Center, FSA Institute) igazgatói tisztjét töltötte be. A díj átvétele és Yoshino professzor beszéde a tavalyi konferencia internetes felvételén érhető el.

A Zöld Pénzügyi Tudományos Nagydíj az elmúlt évek publikációs tevékenysége alapján kiemelkedő zöld pénzügyi kutatást végző, magyar állampolgárságú szakember számára adományozható. A 2021. évi díjat dr. Naffa Helena vette át, akinek kiemelkedő publikációs tevékenysége több zöld pénzügyi kutatási területen is példaértékű a magyar kutatóközösség számára. Munkássága megtestesíti az elméleti alapokra épülő gyakorlatorientált megközelítést, hiszen az akadémiai világban és a piaci döntéshozatal területén egyaránt komoly tapasztalatot szerzett. A díjat háromévente adományozza a jegybank, így annak elnyerésére a pályázóknak legközelebb 2024-ben lesz lehetősége.

A Zöld Pénzügyi Talentum Díjat olyan 41 évnél fiatalabb magyar állampolgárságú szakember számára adományozza az MNB, aki az elmúlt évek publikációs tevékenysége alapján kiemelkedő zöld pénzügyi kutatást végzett. A díjat az első kiírás alkalmával Molnár Katának ítélte a döntéshozó testület. Kutatói tevékenysége a vízgazdálkodás és klíma adaptáció lehetőségeit, valamint a befektetési portfóliók és gazdasági szektorok vízkockázatát vizsgálja.

A jegybank által létrehozott Zöld kutatási kezdeményezés elnevezésű pályázati felhívásra olyan kutatási tervvel lehet nevezni, amely aktuális, a zöld pénzügyek területéhez kapcsolódó, tudományos igényességű kutatási programot fogalmaz meg. Kutatási tervet magyar állampolgárságú kutató, magyarországi székhelyű, jogi személyiséggel rendelkező intézmény vagy több magyar állampolgárságú kutatóból álló, jogi személyiséggel nem rendelkező kutatócsoport nyújthat be. Idéntől bővült a díjak köre is ebben a kategóriában, melyet immáron három helyezés és egy különdíj formájában oszt ki a jegybank a Zöld Pénzügyi Tudományos Tanács döntése alapján. A kutatási kezdeményezés díját 2021-ben dr. Parádi-Dolgos Anett kutatócsoportja nyerte el a hazai agrárium kihívásaira adaptálható green finance megoldások témájában kidolgozott kutatási tervével.

A részletes pályázati felhívások és jelentkezési határidő az MNB honlapján érhetők el. (MNB)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 15., 16:40
A NAV fokozatos átállást javasol az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogramról a korszerűbb digitális szolgáltatásokra. A december 31-i teljes kivezetés helyett több lépcsőben, fokozatosan valósulna meg az átállás. Elsőként a legnagyobb cégek áfabevallását érintené a változás, a kis- és középvállalkozások több időt kapnának.
2026-10-15 14:40:00
Egy friss kutatás szerint a hazai gyártóvállalatok fele iparági növekedésre számít a következő egy évben, és saját kilátásaikat is többnyire bizakodóan látják. Ugyanakkor cégmérettől függően kihívásként értékelik az energiaárak kiszámíthatatlanságát, a gazdasági és geopolitikai bizonytalanságokat, valamint az ázsiai gyártók generálta árversenyt is.
2026-10-14 13:25:00
Október 14-én zárul a vagyonadóról szóló jogszabály társadalmi egyeztetése, az azonban már most látszik, hogy a tervezet kulcskockázata az adózók szempontjából az értékelés lesz: egy lakás, cég vagy műkincs adóalapba kerülő értéke sokszor egészen más lehet, mint amire a tulajdonos számít. A BDO szakértői 5+1 pontban szedték össze azokat a szempontokat, melyekre kiemelt hangsúlyt kell helyezni.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS