Tíz pilot projekttel indul a Szent István Vidékfejlesztési Program első szakasza

2026. 09. 24., 00:05

Szeptember 23-tól tíz mikrotérségben lehet jelentkezni a Szent István Vidékfejlesztési Program helyi fejlesztési testületeibe. A testületek feladata lesz a térség fejlesztési stratégiájának kidolgozása, a projektjavaslatok összegyűjtése, és a projektlista kialakítása.

Indul a Szent István Vidékfejlesztési Program első szakasza a fejlesztési testületek felállításával. A Szent István Vidékfejlesztési Program célja, hogy olyan hosszú távú, részvételi alapú fejlesztési modellt hozzon létre a kormány, amiben a helyi közösségek nemcsak kedvezményezettjei, de aktív alakítói is a fejlesztéseknek és így saját térségük jövőjének – olvasható a kormány.hu-n megjelent közleményben.

A program első, kísérleti szakaszában tíz eltérő adottságú vidéki mikrotérségben indul el – ezek között találhatók aprófalvas, alföldi, domb- és hegyvidéki, valamint eltérő gazdasági karakterű térségek is. A kormány mikrotérségenként 1 milliárd forintos fejlesztési keretet nyújt, vagyis a kísérleti program esetében 10 milliárd forint forrás áll majd rendelkezésre.


Térségenként tíz tagot pedig nyílt pályázaton választanak ki a térségekben felállítandó fejlesztési testületekbe, az erre vonatkozó nyílt felhívást pedig szerdán tette közzé a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium. A jelentkezéshez csatolni kell egy szakmai önéletrajzot, egy rövid motivációs bemutatkozást, egy 3–5 oldalas írást a térség problémáiról és fejlesztési lehetőségeiről, valamint egy összeférhetetlenségi és lakóhelyre vonatkozó nyilatkozatot.

A pályázatokat október 7-ig lehet benyújtani elektronikus úton, a folyamatról további információk a pályázati felhívásban érhetők el.

Október végére mind a tíz térségben felállnak a fejlesztési testületek

A jelentkezők pályázatait a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium értékeli. A szempontok között szerepel a pályázó helyi beágyazottsága és a térség ismerete, a korábbi fejlesztési és projektmegvalósítási tapasztalata, a benyújtott fejlesztési elképzelés minősége, valamint a releváns szakterületi, és a közösségi együttműködési és részvételi tapasztalat is.

A minisztérium október 26-ig hoz döntést a pályázati úton bekerülő 10-10 tagról, ezzel párhuzamosan pedig kijelöl térségenként négy-négy felkért szakértőt, valamint egy-egy térségi koordinátort. Így október végére mind a tíz pilot térségben létrejön a teljes, 15 fős fejlesztési testület. A testületekben megfigyelőként részt vehetnek az érintett önkormányzatok képviselői és a térség országgyűlési képviselője is.

A testületek a novemberi alakuló ülés után elkezdik kialakítani a térség operatív fejlesztési stratégiáját, mely világosan meghatározza a térség legfontosabb problémáit, erőforrásait, és 4–6 fejlesztési prioritását. Ehhez a minisztérium módszertani sablont, statisztikai adatokat és szakmai támogatást biztosít. A formálódó prioritások mentén pedig a testületek elkezdik összegyűjteni a konkrét fejlesztési projektötleteket – ezeket benyújthatják az érintett önkormányzatok, a helyi intézmények, civil és szakmai szereplők, illetve maga a fejlesztési testület is.

Jövő tavasszal szavazhatnak a helyiek a támogatandó projektekről

A cél, hogy 2027 januárjára a testületek össze tudják állítani azt a projektlistát, amelyet elsőként a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium ellenőriz majd szakmai és támogathatósági szempontból. Ha a minisztérium szerint a projektek megfelelnek a jogi, fizikai, pénzügyi és támogathatósági szempontoknak, akkor véglegesítik a szavazásra bocsátható projektlistákat, a fejlesztések végső prioritásáról ugyanis a lakosság dönt.

A pilotprogram terve szerint 2027 februárjában tartanak majd helyi véleménynyilvánító szavazásokat a tíz érintett mikrotérségben, ahol az érintett települések lakossága sorba rendezheti a meghirdetett projekteket, és az így kialakuló sorrend határozza majd meg, mely beruházások valósulhatnak meg a programból.

A szavazás után, február végén megszületnek a végleges támogatási döntések, majd márciusban a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium megköti a támogatási szerződéseket közvetlenül az egyes projektek gazdáival. A projektgazda felelőssége lesz majd a beruházás előkészítése, tervezése, engedélyezése, kivitelezése, fenntartása, a támogatás pénzügyi felhasználása és elszámolása. A pénzügyi lebonyolítást a Magyar Államkincstár végzi, a monitoringot és az értékelést pedig a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 11. 18., 17:55
Hol húzódik a kritikus mérethatár, rádöbben-e egy alapító-tulajdonos, hogy már nem tud mindent egyedül kézben tartani? A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége a „100 nap – 100 vállalkozás” programjában helyszíni látogatásokon, személyes találkozókon gyűjtötte össze, majd rendezte Tudástárba a felkeresett vállalkozások tapasztalatait.
2026-11-17 11:20:00
A munkáltató alapvető kötelezettsége, hogy a munkavállalót a munkaszerződésben foglaltak szerint foglalkoztassa. Azonban bizonyos feltételek mellett a törvény lehetővé teszi a munkáltató számára, hogy a munkavállaló munkáját ideiglenesen a munkaszerződéstől eltérően vegye igénybe. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Lassan búcsút veszünk az árrésstoptól, amely masszív veszteségbe tolt egész kereskedelmi ágazatokat és termékpályákat, ezért cserébe pedig éppen arra a célra volt alkalmatlan, amire elvileg bevezették. Dr. Csorbai Hajnalka, az árrésstoppal kapcsolatban kritikus szakmai közleményeket is kiadó Joint Venture Szövetség (JVSZ) elnöke hangsúlyozta: a kis üzletek - bár nem voltak közvetlenül érintettek - nagy számban zártak be, miközben a korlátozásra kényszerített áruházláncok úgy-ahogy átvészelték ezt az időszakot. A JVSZ vezetője a BizniszPlusznak levezette, mit művelt a hazai gazdasággal a piactorzító beavatkozás, mit vár a szakma attól, hogy eltűnik a termékláncra nehezedő nyomás, illetve milyen utat igényel az áhított euróbevezetés.
2026. 10. 17., 23:00
epizód: 2026 / 20   |   hossz: 26:36
A nemzetközi vámháború következtében visszaesett az e-kereskedelem Kínából származó áruforgalma, de a vásárlók és az igényeik nem tűntek el, csak a kereslet terelődött át más platformokra. A jelenség végre kiugrási lehetőség lenne a hazai kereskedőknek a távol-keleti webshopokkal szemben, de a növekedés egyelőre nem itthon, hanem a régióban érzékelhető, mondja a PwC Magyarország szakértője. Cserjés-Kopándi Ildikó a szervezet felmérése alapján azt látja, téves az az elképzelés, hogy az ár kizárólagos fontosságú a magyar vevőknek, és elárulta, milyen előnyök vannak még, amelyek segíthetnek a hazai közönség átcsábításában.
2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS