A szülői minta is hatással van öngondoskodási stratégiánkra – derül ki a Groupama Biztosító legfrissebb országos kutatásából. A 18-59 éves korú lakosság negyede anyagilag támogatja szüleit, és hasonló arányban vannak azok, akik szeretnék ugyan támogatni őket, de nincs rá pénzük.
Kevesen foglalkoztak az utóbbi években azzal a kérdéssel, hogy kire figyelnek, kit másolnak jellemzően a most 18-59 éves korúak nyugdíjcélú megtakarításaikkal. A szülők az öngondoskodás terén is példát mutatnak gyerekeiknek, még ha azok nem is mindig kritika nélkül követik felmenőik gyakorlatát.
A Groupama Biztosító megbízásából, az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. által végzett 2018. szeptemberi reprezentatív kutatás eredménye szerint a megkérdezettek 19 százaléka látta azt szüleitől, hogy valamilyen pénzügyi termékben tartalékoltak életük során, míg kifejezetten nyugdíjcélú takarékoskodásra 12 százalékuk látott erőfeszítést családi körben.
A nyugdíjcélú megtakarítással rendelkezők aránya az átlag lakossághoz képest kétszer nagyobb azok között, akik a szüleiktől is ezt látták. Más, a nyugdíjas évek anyagi biztonságára kiható stratégiákban is követjük a szülői mintát, akár még erőteljesebb mértékben.
Értékesíthető vagyontárgyakat például ötször annyian gyűjtenek, de vállalkozás indításába, ingatlan befektetésbe is legalább háromszor többen vágnak bele, ha otthon is ezt látták.
„A most kisgyermeket nevelő szülőknek érdemes odafigyelniük: azzal, ha tudatosan felkészülnek nyugdíjas éveikre, a gyermekeiknek is pozitív mintát adnak” – hívta fel a figyelmet Kádár Péter, a Groupama Biztosító termékmenedzsment igazgatója.
A kutatás kitért arra is, hogy mi a megkérdezettek véleménye szüleik nyugdíjra való felkészüléséről? A válaszadók 55 százaléka mondta, hogy szüleitől több erőfeszítést várt vagy várna el. Közülük a legtöbben a nyugdíjcélú megtakarításokat hiányolták vagy kevesellték szüleik részéről. A kritikát megfogalmazók több mint harmada azt mondta, hogy szüleinek több nyugdíjcélú megtakarítással kellett volna, vagy kellene rendelkeznie.
Az, hogy hogyan látják a megkérdezettek nyugdíjas szüleik anyagi helyzetét, széles skálán mozog. A válaszadók egyik fele szerint szüleik épp kijönnek vagy szűkölködnek, míg másik felük úgy látja, szüleik a napi szükségleteiken túl havi rendszerességgel valamilyen extra kiadást is megengedhetnek maguknak.
„Akiknek az állami nyugdíj mellett más anyagi forrásaik is vannak, kissé jobban élnek. Ezeknek a plusz jövedelmeknek a nagy része, mintegy ötöde nyugdíj melletti munkavégzésből származik, de jellemző a gyermek általi anyagi támogatás (12 százalék) is. Nyugdíjcélú vagy más megtakarításaikból a mai nyugdíjasok 15 százaléka tudja kiegészíteni jövedelmét – mondta Kádár Péter, a Groupama Biztosító igazgatója.
A szülők támogatásának igénye erősen jelen van a magyarok gondolkodásában. A kutatás kimutatta, hogy minden negyedik ember (24 százalék) támogatja anyagilag szüleit. Ha azon múlik, a vizsgált korcsoport 54 százaléka még az örökségéről is lemondana, csak hogy szüleik nyugodt életet biztosíthassanak maguknak.
A legnehezebb helyzetben azok vannak, akiknek felnőtt gyerekeikről és szüleikről is gondoskodniuk kell egyszerre. A kutatás megmutatta, hogy az érintettek 61 százaléka segíti a már felnőtt, nem tanuló gyermekét is.
A gyerekek előtérbe helyezését a nyugdíjjal kapcsolatos attitűdök is megerősítik: ha arról van szó, hogy valaki inkább saját nyugdíjáról gondoskodik vagy az anyagi forrásait gyerekére fordítja, egyértelműen a gyerek felé billen a mérleg nyelve. Különösen igaz ez a szendvics-generációra.
Az úgynevezett szendvics-generáció tagjai közül, akiknek szülei még élnek és már felnőtt gyerekeik is vannak, háromból ketten támogatnak valakit, elsősorban a gyermeküket. Ezekben a családokban a legnehezebb előteremteni az idős korra félretett pénzt.
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”