Az EU-tagországok átlagos öregségi nyugdíjainak vásárlóerejét összehasonlítva a magyar ellátás az alsó harmadba tartozott– olvasható a statisztikai hivatal friss kiadványában.
A három balti tagállamban, továbbá Bulgáriában, Romániában és Horvátországban volt alacsonyabb 2016-ban az öregségi nyugdíj vásárlóerő-paritáson kifejezett összege. A legrosszabb helyzetben a bolgárok voltak, ahol az átlagos ellátás 43 százalékkal maradt el a magyartól. A legtöbb árut és szolgáltatást az osztrák és a luxemburgi nyugdíjakból lehetett vásárolni, 2,6-szor annyit, mint a magyar összegből – olvashatjuk a KSH „Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2019” című friss kiadványában.
A 2,6 millió ellátott 2019 januárjában – az esedékes nyugdíjemelés után – átlagosan 122 614 forintot kapott teljes ellátásként (fő- és kiegészítő ellátás együttes összege). Ezen belül
Az öregségi nyugdíj a januári nettó átlagkereset 59 százalékának felelt meg.
A férfiaknak átlagosan 18 ezer forinttal magasabb összegű ellátást folyósítottak, mint a nőknek.
A munkaerőpiac elhagyása az életkoron alapuló ellátásokban részesülőknél járt a legkisebb anyagi visszaeséssel. Átlagos ellátásuk a nettó átlagkereset 88 százalékát tette ki. A megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásokon belül a rokkantsági ellátások átlagösszege 77 585 forint volt, a nettó átlagkereset harmadának, az öregségi nyugdíj 57 százalékának felelt meg. Ennél jóval kisebb ellátást utaltak a rehabilitációs ellátásban részesülőknek, országos átlagban 47 292 forintot.
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”