A 18 és 34 év közötti fiatalok erősen érdeklődnek a pénzügyek iránt, a válaszadók 51 százaléka relevánsabb pénzügyi oktatást szeretne – állapítja meg friss felmérésben Európa egyik vezető kintlévőség-kezelő és pénzügyi befektető vállalata, az EOS.
A közép-kelet-európai országokban, így Romániában (70 százalék), Észak-Macedóniában (54 százalék) és Magyarországon (53 százalék), ahol a fogyasztók az elmúlt fél évben leggyakrabban vettek fel új hiteleket és kölcsönöket, különösen nagy az igény a pénzügyi oktatásra. De Csehországban (50 százalék) és Spanyolországban is a fiatalok 49 százaléka várna el mélyebb tudást a pénz helyes kezeléséről az oktatási rendszertől.
„A pénzügyi ismeret létfontosságú készség, amely segíthet az embereknek a legtöbbet kihozni pénzügyi forrásaikból, és megalapozott döntéseket hozni, ami pénzügyi stabilitást és sikert eredményez” – hangsúlyozta Lencsés Tamás, az EOS Magyarország ügyvezetője.
Ha az emberek fiatalon megismerik a pénzügyi fogalmakat, nagyobb mértékű fejlődést érhetnek el a pénzügyeik hatékony kezeléséhez szükséges készségek és ismeretek elsajátításával. Ez pedig biztonságérzetet teremt a pénzügyi jövőjükkel kapcsolatban.
Míg a Covid-járvány miatt az elmúlt három évben a kártyás fizetést és a digitális fizetési módokat széles körben kedvelték, a készpénz az elmúlt félévben különösen népszerű volt a fiatalok körében. A megkérdezett 18–34 évesek közel fele nyilatkozott úgy, hogy gyakrabban használt készpénzt, mint az utóbbi években. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy nagyobb tudatosságot éreznek, amikor fizikailag is a kezükben tartják a bankókat.
Pénzügyi jövőjüket illetően a 18–34 éves fogyasztóknak inkább negatívak kilátásaik. A válaszadók pénzügyi aggodalmaik fő okaként az inflációt (70 százalék) és a magas energiaárakat (47 százalék) jelölték meg. A munkanélküliség kérdése (27 százalék) azonban az európai fiatalok körében is kulcsszerepet játszik, a spanyol fiatalokat (40 százalék) pedig különösen aggasztja ez a téma.
Az EOS fogyasztói kutatása azt is megvizsgálta, hogy ki ragaszkodik jobban a pénzéhez, amikor az árak emelkednek. Az összesített eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy az elmúlt hónapokban az energiaválság és a hozzá kapcsolódó rekordszintű infláció megviselte az európai fogyasztókat.
Sokan ennek megfelelően alakították át fogyasztási szokásaikat: a kutatásban részt vevők közül több mint minden második személy nyilatkozott úgy, hogy ártudatosabbá vált, miközben sok válaszadó sokkal gyakrabban vette igénybe az akciós ajánlatokat. Tízből négy válaszadó nem vásárol felesleges extrákat.
Megfigyelhető, hogy a nők gyakran drasztikusabb lépéseket tesznek, mint a férfiak. A női válaszadók leginkább a szabadidős tevékenységekre, például az étkezésekre (36 százalék, férfiak: 30 százalék) korlátozták kiadásaikat, ezt követték az utazási kiadások (34 százalék, férfiak: 32 százalék) és a ruházati kiadások (33 százalék, férfiak: 23 százalék).
Az eredményekből az is kiderült, hogy általánosságban a nők viszonylag alacsony érdeklődést mutatnak a pénzügyi kérdések iránt. Míg a férfi válaszadók 43 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szívesen foglalkozik pénzzel és pénzügyekkel kapcsolatos kérdésekkel, addig a nők aránya mindössze 30 százalék.
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”