A magyarok felét aggasztja, hogy nem lesz elég nyugdíja idős korára – állapítja meg az Aegon idei Nyugdíjfelkészültségi Kutatása. A megkérdezettek túlnyomó többsége úgy gondolja, hogy rosszabb anyagi helyzetben lesz, mint a jelenlegi nyugdíjasok, ennek ellenére a nyugdíjfelkészültségünk az egyik legalacsonyabb az egész világon.
A magyarok 53 százalékát tölti el aggodalommal az állami nyugdíjak értékének csökkenése – ez derül ki az Aegon idei Nyugdíjfelkészültségi Kutatásából. A felmérésben a megkérdezettek kétharmada (67 százalék) szerint a jövő nyugdíjasai rosszabb helyzetben lesznek, mint a mostaniak. Ennél is pesszimistábbak maguk a nyugdíjasok: az ő körükben ugyanez az arány 75 százalék.
Ilyen kedvezőtlennek kilátások mellett mik lehetnek a kapaszkodók?
A többség (57 százalék) továbbra is az állami nyugdíjakban bízik – akkor is, ha ezek értéke, véleményük szerint, csökkeni fog. Az Aegon 14 ezer munkavállalót és 1 600 nyugdíjast bevonó, 15 országra kiterjesztett reprezentatív kutatásából ugyanakkor kiviláglik, hogy világszerte az emberek kevesebb mint a fele (46 százalék) építi időskori jólétét az állami nyugdíjra.
Azt, hogy valaki milyen mértékben felkészült a nyugdíjas éveire, nem csupán az határozza meg, hogy mennyire támaszkodik az államra. Az Aegon nyugdíjfelkészültségi szintet mérő indexe lényegesen összetettebb képet mutat.
A mutatóhoz hat témakör válaszait összegzik: rákérdeznek arra, hogy van-e megtakarítása az illetőnek, létezik-e terve a kieső jövedelmek pótlására, milyen szintű tudatosság jellemzi a tervezését, milyen részt képvisel ebben a személyes felelősségvállalás, és azt is firtatják, mennyire ért a válaszadó a pénzügyekhez.
A válaszokat egy tízes skálán értékelik, ahol a 8-10 közötti pontszám magas, a 6-7,9 közötti érték közepes, a 6-nál kevesebb pontszám pedig alacsony felkészültséget jelent. Az 5,3-as magyar átlag alulról a harmadik legalacsonyabb a rangsorban – csak Spanyolországban és Japánban rosszabb valamivel a helyzet, mint nálunk.
A tavalyi nyugdíjfelkészültségi kutatásban ennél is alacsonyabb, 5,1 pont jött ki, tehát csekély javulás azért tapasztalható. Árnyalja a képet, hogy világviszonylatban sem mondhatók igazán felkészültnek az emberek: az átlagérték csupán 5,9 pont.
Az alacsony nyugdíjfelkészültséget mutatja, hogy nálunk a legtöbben (41%) az állami nyugdíjak értékállóságának megtartását tartanák helyes intézkedésnek a problémák kezelésére. Ennek érdekében adóemelést is támogatnának, miközben világszerte a megkérdezetteknek csak a 34 százaléka ért egyet ezzel a megközelítéssel. A nemzetközi átlagnál alacsonyabb nálunk a megtakarítás szintje is: tízből csak hárman (31 százalék) tartják magukat rendszeres megtakarítóknak, míg világszerte ez az arány 39 százalék.
Akinek kevés a megtakarítása, vélhetően a pénzügyi befektetéseket sem vizsgálja. A felmérés három kérdést alkalmazott a pénzügyi műveltség felmérése: tudják-e a megkérdezettek, hogy mi az az infláció, a kamatos kamat, és hogy miként lehet diverzifikálni a kockázatokat.
Bár az inflációt a magyarok a nemzetközi átlagnál is jobban ismerik (75 százalék válaszolt erre a kérdésre helyesen, szemben a 63 százalékos nemzetközi átlaggal), ám a másik két kérdésben lemaradtunk. Magyarországon összességében a megkérdezettek negyede (25 százalék) válaszolta meg helyesen a pénzügyi kérdéseket. Ők egyébként a nyugdíjfelkészültségi index tekintetében is jobban szerepeltek, elérték az 5,9 pontos átlagértéket.
A felmérés eredményeire alapozva az Aegon Biztosító 9 pontos akciótervet hozott nyilvánosságra, amelyben egy új társadalmi közmegegyezést javasolt a jelenlegi – a múlt század közepén létrehozott és mára fenntarthatatlanná vált – nyugdíjrendszer felváltására.
Ennek alapvető eleme a nyugdíjmegtakarítási konstrukciókhoz való hozzáférés biztosítása minden munkavállaló számára. Az Aegon szerint a munkáltatóknak automatikusan be kellene léptetniük a dolgozóikat valamilyen nyugdíjmegtakarítási programba. Ezt – az idei felmérés szerint – a munkavállalók többsége, 57 százaléka támogatná, és Magyarországon is 41 százalék ért vele egyet.
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”