A legpesszimistábbak szerint 74 év lesz a nyugdíjkorhatár

2022. 03. 09., 14:28

Bár egyre több 35 év alatti fiatal kezd el takarékoskodni önkéntes nyugdíjpénztár segítségével, kifejezetten a nyugdíjas évekre összességében még mindig kevesen tesznek félre. A nyugdíjcélú megtakarítási hajlandóság logikus módon a nyugdíj előtt állóknál a legmagasabb. A Prémium Önkéntes Nyugdíjpénztárnál 2021-ben éves szinten a 21-30-asok körében az egyéni befizetések összege átlagosan 113 ezer forint volt, az 51-60 éveseknél már 209 ezer forintra, a 61-70 éveseknél pedig 278 ezer forintra rúgott. A Prémium Pénztárak kutatása szerint egyébként a magyarok a nyugdíjkorhatár emelésével számolnak, a legpesszimistább fiatalok szerint ők 73-74 évesen mehetnek majd nyugdíjba.

Több változást is hozott az idei év a nyugdíjaknál, többek között 2022-től 65 évre emelkedett a nyugdíjkorhatár az 1957-ben vagy az azt követően születettek körében. A fiatalabbak azonban ennél jóval későbbre saccolják a nyugdíjas éveik kezdetét – derült ki a Prémium Önkéntes Pénztárak reprezentatív kutatásából.

Később mehetnek nyugdíjba

A felmérés szerint a nyugdíjpénztári tagsággal nem rendelkező, dolgozó magyarok a nyugdíjkorhatár emelkedését várják: a jövőbeni nyugdíjkorhatárt átlagosan 71 évre tették a megkérdezettek, ez jóval több a mostani szabályozásban szereplőnél.

A most 18-24 évesek arra számítanak, hogy ők már csak 74 évesen mehetnek majd nyugdíjba. A 25-34 évesek pedig 73 évre teszik ezt. 72 évvel számolnak a most 35-44 évesek, a 45-54 év közöttiek 68,8 évvel, az 55-64 évesek pedig 66,4 évvel kalkulálnak.

„A várható élettartam a 2010-es évek közepe óta lassuló ütemben, de folyamatosan nő, így egyre több lesz azoknak az éveknek a száma, amikor a munkabér helyett a nyugdíjból és a megtakarításokból kell megélni. A felmérésből az is kiderül, hogy kifejezetten a nyugdíjas éveire a megkérdezettek mindössze 17 százaléka spórol, ugyanakkor a nyugdíjhoz közelebb állóknál már jóval magasabb az arány. Az 50-64 éveseknél már 31 százalékra emelkedik a nyugdíjcélú megtakarítással rendelkezők aránya. A nyugdíjkorhatár közeledtével tehát egyre többen ismerik fel, az állami juttatás nem biztos, hogy elegendő lesz az aktív évek alatt megszokott életszínvonal fenntartásához és egyre fontosabbá válnak a megtakarítások” – mondta Pataki Tímea, a Prémium Önkéntes Nyugdíjpénztár Igazgatótanácsának elnöke.

Évi több mint 200 ezer forint

Ezzel összhangban vannak a Prémium Önkéntes Nyugdíjpénztár saját adatai is. Kedvező változás, hogy egyre inkább megjelennek a tagok között a fiatalok – a hat évvel ezelőtti helyzethez képest 2021-re a 21-30 éves belépők aránya 10 százalékról 20 százalékra emelkedett –, a nyugdíjcélú megtakarítási hajlandóság ugyanakkor még mindig a nyugdíj előtt állóknál a legmagasabb.

A Prémium saját adataiból látható, hogy az átlagos egyéni befizetés tavaly 202 ezer forint volt. A befizetések összege azzal párhuzamosan emelkedik, ahogy fogy az idő a nyugdíjig: míg 2021-ben éves szinten ez az összeg az egyéni befizetéseknél átlagosan 113 ezer forint volt a 21-30-asok körében, az 51-60 éveseknél már 209 ezer forintra ugrott, a 61-70 évesek körében pedig elérte a 278 ezer forintot. A 31-40 évesek felhalmozott vagyona 4,8 milliárd forintot tett ki, az 51-60 éveseké meghaladta a 21,7 milliárd forintot, míg a tagok összvagyona a 2017-es évvégi 48 milliárd forintról 62 milliárd forintra nőtt 2022 februárjáig.

A Prémium Nyugdíjpénztárnál a belépéskori átlagéletkor egyébként 2021-ben 39 év volt, a tagok között a legnagyobb arányban, 34 százalékkal a 31-40 évesek képviseltetik magukat, a 41-50 évesek aránya pedig 33 százalék.

Saját megtakarítások kontra állami nyugdíj

A kutatás és a Pénztár saját adatai szerint is a fiatalok tudatosabbak és felismerték a saját megtakarítások szerepét is. A 18-34 évesek között még 63 százalék, míg a 35-49 évesek között már csak 48 százalék támaszkodna majd a megtakarításaira, befektetéseire a nyugdíjas mindennapokban. A nyugdíj melletti munkát, mint bevételi forrást ellenben inkább az idősebbek említették, az 50-64 évesek fele számít arra, hogy nyugdíjasként is dolgozik majd.

Jó lehetőség a visszatérítés

A szakember felhívta a figyelmet arra is, hogy jó apropót ad a takarékoskodásra az egyszeri, a gyermeket nevelőknek adott adóvisszatérítés, ezt az összeget az érintettek nagy része már februárban megkapta. Ez egyrészt fókuszba helyezte a személyi jövedelemadót érintő kedvezményeket. Jelenleg ugyanis a Prémium Pénztárak kutatása szerint csak minden harmadik ember tudja, hogy a pénztári tagság mellé állami támogatás is jár.

Jelentős adó-visszatérítésről van szó, amit a pénztártagok minden évben a befizetéseik 20 százalékát, maximum évi 150 ezer forintot kaphatnak. Másrészt pedig az idén beérkező, egyszeri visszatérítés jó alapot adhat a takarékoskodásra vagy annak megkezdésére, amennyiben valaki megteheti, érdemes hosszú távú, például nyugdíjcélú megtakarításra befizetni a kérdéses összeget vagy annak egy részét.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 15., 16:40
A NAV fokozatos átállást javasol az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogramról a korszerűbb digitális szolgáltatásokra. A december 31-i teljes kivezetés helyett több lépcsőben, fokozatosan valósulna meg az átállás. Elsőként a legnagyobb cégek áfabevallását érintené a változás, a kis- és középvállalkozások több időt kapnának.
2026-10-15 14:40:00
Egy friss kutatás szerint a hazai gyártóvállalatok fele iparági növekedésre számít a következő egy évben, és saját kilátásaikat is többnyire bizakodóan látják. Ugyanakkor cégmérettől függően kihívásként értékelik az energiaárak kiszámíthatatlanságát, a gazdasági és geopolitikai bizonytalanságokat, valamint az ázsiai gyártók generálta árversenyt is.
2026-10-14 13:25:00
Október 14-én zárul a vagyonadóról szóló jogszabály társadalmi egyeztetése, az azonban már most látszik, hogy a tervezet kulcskockázata az adózók szempontjából az értékelés lesz: egy lakás, cég vagy műkincs adóalapba kerülő értéke sokszor egészen más lehet, mint amire a tulajdonos számít. A BDO szakértői 5+1 pontban szedték össze azokat a szempontokat, melyekre kiemelt hangsúlyt kell helyezni.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS