35 év fölött kezd igazán izgalmas lenni a nyugdíjtervezés kérdése

2018. 11. 28., 08:45

A nyugdíjtervezésben is jóval nagyobb önállóságot szeretne magának az Y-generáció: a 24-38 évesek majdnem kétharmada maga döntene, mikor megy nyugdíjba. 22 százalékuk már aktívan gyűjt is erre a célra, amihez további 22 százalékuk csatlakozna, ha növekedne a jövedelme.

A legtöbb kérdésben hasonlóan gondolkodnak a nyugdíjtervezésről az X és az Y-generáció tagjai, vagyis a most 39-55, illetve 24-38 évesek – derül ki az NN Biztosító, a nyugdíjcélú megtakarítási attitűdöket vizsgáló reprezentatív kutatásából. A két korosztály között a felmérés szerint a függetlenség igényében tapasztalható a legnagyobb eltérés: a fiatalabbak nagyobb önállóságot szeretnének.

„Az Y-generációs válaszadók 63 százaléka mondta, hogy arra törekszik, ő maga dönthesse el, mikor megy nyugdíjba, nem bízná ezt az államilag meghatározott nyugdíjkorhatárra. Az X-eseknél csak 53 százalék gondolkodik így” – emelte ki Nemes-Szabó Zsuzsanna. Az NN Biztosító márka- és marketingkommunikációs vezetője szerint a korai visszavonulás lehetősége is fontos motiváció lehet a fiatalabbaknál.

Bár hasonló generációs különbség nem merül fel, de mindkét csoportot egyaránt megosztja az a kérdés, hogy több vagy inkább kevesebb célra tudunk hatékonyan félretenni. Nagyjából fele-fele gondolja a két korosztálynak, hogy minél kevesebb dologra takarékoskodunk, annál kevésbé aprózzuk fel a pénzünket, és annál jobb eséllyel érjük el a kitűzött célt.

A generációk nagyjából abban is egyetértenek, hogy az időskori jólétünk megteremtéséhez a legbiztonságosabb lehetőséget az ingatlanbefektetések jelentik.

A kutatás alapján ma minden ötödik 24-38 éves tesz félre nyugdíjas éveire, de a felmérés szerint további 22 százalék csatlakozna hozzájuk, ha nőne a jövedelme.

„A kutatásban megkérdeztük a válaszadókat, hogy mit kezdenének, ha nettó 50 ezer forinttal többet keresnének. A fiatalabbak 22 százaléka mondta, hogy nyugdíjra kezdene spórolni. Ezzel a nyugdíjcélú előtakarékosság volt a körükben a második legnépszerűbb cél a bútorra és lakberendezésre spórolás után” – mondta Nemes-Szabó Zsuzsanna.

Még látványosabb az eltökéltség azoknál, akik máris takarékoskodnak nyugdíjas éveikre: 69 százalékuk tenne még többet félre nyugdíjára, ha többet keresne.

A 35 éves kor tűnik vízválasztónak a nyugdíjtervezés terén, a 24-34 évesek közül ugyanis 37, a 35-38 évesek közül viszont már 49 százalék tervez félretenni időskorára.

Látva, hogy az Y-generációsok jellemzően több célra takarítanának meg, mint az X-esek – ideértve például a lakás- és autóvásárlást, illetve a hiteltörlesztéseket is –, úgy tűnik, 35 éves korukra jut oda a többségük, hogy az egyéb céljai mellett vagy azok megvalósítása után már nyugdíjra is tudjanak gyűjteni.

A kutatást az NN Biztosító megbízásából az NRC készítette 2018 augusztusában-szeptemberében online megkérdezéssel, a 24-55 éves, magyar internetező lakosság 1000 fős mintáján. A kutatás a célcsoportra reprezentatív nem, korcsoport, végzettség, településtípus és régió alapján.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 08., 11:15
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége fontosnak tartja az igazságos és arányos közteherviselést. Jelentős vagyonnal nagyobb közteherviselési felelősség jár. A 2026. október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsájtott vagyonadó-tervezet jelenlegi formájában történő bevezetését azonban a VOSZ nem támogatja, mindenekelőtt azért nem, mert az veszélyezteti a magyar kis- és középvállalkozások fejlődését.
2026. 10. 08., 09:25
Mit ér a jogszabály által biztosított információhoz való jog, ha a munkavállaló a gyakorlatban nem mer élni vele? A bértranszparencia problémája valójában akkor merül fel, amikor egy munkavállaló először teszi fel a kérdést: minek alapján keresek ennyit, és mi indokolja a közöttünk fennálló bérkülönbséget? Ezeket a kérdéseket járja körül dr. Pusztay Petra ügyvéd.
2026-10-08 12:15:56
Aktuális vállalkozói kérdések, rugalmas foglalkoztatási megoldások, VR-technológia és értékes üzleti kapcsolatok – sikeresen zajlott le a VOSZ vállalkozásfejlesztési workshopja, amely október 6-án került megrendezésre Budapesten, az Anker-házban.
2026-10-07 23:20:00
Az első adókötelezettség alapja a tervek szerint – a belföldi illetőség vagy a vagyonkezelési adóalanyiság megszűnése eseteinek kivételével – a 2026. december 31-én fennálló vagyoni állapot, a bevallás és az adófizetés határideje 2027. augusztus 31. A szabályozás egyik legfontosabb sajátossága, hogy nem egyes vagyontárgyakat adóztatna, hanem az adóalany teljes nettó vagyonát vizsgálná.
2026-10-07 17:25:00
Nyári Zsolt okleveles adószakértő a BizniszPlusz podcast új adásában elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS