Profession.hu: tízből egy álláshirdetés kínál home office lehetőséget

2026. 09. 08., 16:10

A 2025-ben közzétett álláslehetőségek 8,7 százaléka, idén pedig 10 százalékuk kínál lehetőséget otthoni munkavégzésre. Az IT területeken és az SSC szektorban a leginkább jellemző, hogy a munkáltatók lehetővé teszik dolgozóiknak a home office valamilyen formáját. A UI, UX és webdesigner állások több mint felénél adott ez az opció – derült ki a Profession.hu legfrissebb adataiból.

Az atipikus foglalkoztatási formák közül az otthoni munkavégzés az egyik leggyakoribb munkáltatói ajánlat, a távmunkát kínáló lehetőségek ettől jelentősen elmaradnak.

A 2026-ban feladott álláshirdetések tizedében jelölték meg a munkaadók az otthoni munkavégzés lehetőségét, ez az arány az augusztusi adatokat vizsgálva 2 százalékponttal emelkedett. Legnagyobb arányban az IT, programozás és fejlesztés területén jellemző, hogy ezt a munkavégzési formát elérhetővé teszik a cégek (43 százalék). Ezt követi az IT, üzemeltetés, telekommunikáció (30 százalék), a harmadik legnagyobb arányban pedig az üzleti támogatóközpontok, azaz az SSC szektor álláshirdetéseiben tüntetik fel (29 százalék). Az informatikai területeken magasan a legelterjedtebb a home office, jelentős részben azért, mert ebben az ágazatban különösen erős a verseny az elérhető munkavállalókért.

A home office nem csak a diplomások számára adott: bár fizikai munkakörökben a munka jellegéből adódóan elenyésző ennek a lehetősége, az otthoni munkavégzést kínáló állásokra jelentkezők közel 40 százaléka legfeljebb érettségivel rendelkezik. A leggyakrabban – az esetek több mint felében – felsőoktatásban végzett munkavállalók jelentkeznek ilyen pozíciókra.

A távmunka aránya a teljes álláshirdetési kínálat alig 1 százalékát teszi ki. A leggyakrabban szintén az IT, programozás, fejlesztés (4 százalék), az értékesítés, kereskedelem (3 százalék), valamint a pénzügy, könyvelés (1 százalék) kategóriákban nyílt állásoknál tüntették ezt fel eddig a 2026-os évben.

A legfiatalabbak nyitottabbak a határozott idejű munkákra

A fiataloknál inkább jellemző, hogy könnyebben és gyakrabban váltanak munkahelyet, mint az idősebbek. Hasonlóan állnak a korcsoportok a határozott idejű munkaviszonyhoz is. Az ilyen szerződést kínáló álláslehetőségekre legnagyobb arányban 18 és 25 év közöttiek jelentkeznek (27 százalék), majd a 31-40 évesek (25 százalék). A 26-30 év közöttiek ennél a két korcsoportnál kevésbé mutatkoznak nyitottnak a hasonló munkalehetőségekre (20 százalék).

A határozott idejű szerződés leginkább a fizikai, segéd és betanított munka területén jellemző, ebbe a kategóriába tartozik az ilyen pozíciók 21 százaléka. Ezt követi a szakmunka 14 százalékkal, majd az adminisztráció és irodai munkák 8 százalékkal. Ezekre a lehetőségekre viszont a legfeljebb érettségivel rendelkező munkavállalók pályáznak a legnagyobb arányban (44 százalék), majd a felsőfokú végzettségűek (38 százalék).

„A különböző atipikus munkavégzési formák biztosítása a toborzás során is előnyt jelenthet a vállalatok számára, hiszen számos olyan élethelyzet adódhat, amikor ezek a lehetőségek érdemben megkönnyítik a munka és a magánélet összehangolását. A szülési szabadságról visszatérőknek például nagy segítséget jelenthet a részmunkaidős foglalkoztatás, a home office vagy a távmunka lehetősége. Az idei generációs kutatásunkból az is látszik, hogy a legfiatalabb munkavállalók számára a munkahely megítélésekor, illetve a munkahelyválasztásnál különösen fontos szempont az otthoni munkavégzés lehetősége. Azok a munkáltatók, amelyek rugalmasan állnak ehhez az igényhez, a toborzás során szélesebb jelölti kört érhetnek el egy-egy betöltendő pozíció esetében” – mondta Tüzes Imre, a Profession.hu kereskedelmi igazgatója.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 15., 16:40
A NAV fokozatos átállást javasol az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogramról a korszerűbb digitális szolgáltatásokra. A december 31-i teljes kivezetés helyett több lépcsőben, fokozatosan valósulna meg az átállás. Elsőként a legnagyobb cégek áfabevallását érintené a változás, a kis- és középvállalkozások több időt kapnának.
2026-10-15 14:40:00
Egy friss kutatás szerint a hazai gyártóvállalatok fele iparági növekedésre számít a következő egy évben, és saját kilátásaikat is többnyire bizakodóan látják. Ugyanakkor cégmérettől függően kihívásként értékelik az energiaárak kiszámíthatatlanságát, a gazdasági és geopolitikai bizonytalanságokat, valamint az ázsiai gyártók generálta árversenyt is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS