Noha a formálódó új gazdaságpolitika körül még sok a bizonytalanság, a foglalkoztatási tervek alapján a hazai cégek pozitív várakozással tekintenek a következő hónapokra. 2026 harmadik negyedévében a magyar munkáltatók 33 százaléka tervezi bővíteni jelenlegi munkaerőkeretét, miközben csökkentést 18 százalékuk jelez előre – derül ki a Manpower Magyarország Munkaerőpiaci Előrejelzéséből.
A ManpowerGroup a világ 42 országában, több mint 40 ezer munkáltató körében folytatta le negyedéves felmérését, melynek keretében Magyarországon a munkáltatók 550 fős mintájában kérdeztek rá a 2026. harmadik negyedévi munkaerő-felvételi szándékokra.
A létszámnövekedést, illetve -csökkenést előrejelző cégek számának különbségéből származtatott, majd szezonálisan hatásokkal igazított Nettó Foglalkoztatási Mutató (NFM) +15 százalékos átlagos értéket ért el, ami 3 százalékponttal elmarad ugyan az előző negyedéves értéktől, az egy évvel korábbit azonban 10 százalékponttal meghaladja.
„A hazai politikai változások a gazdasági környezetre is kihatnak, és az alakuló makrogazdasági környezet, az új gazdaságpolitikai irányvonal kidolgozásának időszakában a piaci szereplők egy részénél óvatos kivárás tapasztalható. Ennek ellenére alapvetően pozitív a munkáltatók várakozása, amit jól jelez, hogy egyharmaduk létszámbővítést tervez a harmadik negyedév során – mondta el Varga Péter, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatója. – Különösen az építőipar és ingatlan, a vendéglátás, a közszolgáltatások és a pénzügy szektorokban működő cégek kezdhetnek aktívabb toborzásba a közeljövőben. Kedvezőtlen jel ugyanakkor, hogy az autóiparban tevékenykedő cégek további visszaesésre számítanak.”
Bár a felmérés szerint az ország valamennyi régiójában növekvő foglalkoztatást várnak a cégek, az egyes területek között azonban jelentősek az eltérések. Országos átlag felettiek a munkáltatók várakozásai a Dél-Alföldön (NFM: +27 százalék), Észak-Magyarországon (+23 százalék), illetve Közép-Magyarországon (+21 százalék), miközben a Közép- (+5 százalék) és Nyugat-Dunántúlon (+8 százalék) jóval az átlag alatt van a létszámnövekedést tervezők száma. A többi régióban az átlag körül, 12–16 százalékkal terveznek többen létszámnövelést, mint elbocsátást.
Az egyes szektorokat vizsgálva megállapítható, hogy jóval az átlag feletti lehet a létszámnövekedés a közmű és természeti erőforrások (NFM: +44 százalék), a pénzügy és biztosítás (+31 százalék), az építőipar és ingatlan (+28 százalék) területén, de szintén nagy számban terveznek emelni az alkalmazottak számát a vendéglátás (+20 százalék), közszolgáltatások, egészségügyi és szociális szolgáltatások (+20 százalék), a gyártás (+15 százalék) szektorokban működő vállalatok, illetve a technológiai cégek (+14 százalék) is. A kereskedelem és logisztika (+6 százalék) szektorban és az információgazdaságban (+6 százalék) ugyanakkor jóval kisebb mozgás várható. A szakmai, tudományos és technikai szolgáltatások (mínusz 6 százalék) területén kisebb, az autóiparban (mínusz 22 százalék) pedig akár nagyobb mértékű nettó létszámcsökkenés is várható.
Cégméret alapján valamennyi kategóriában létszámnövelési szándék tapasztalható, a viszonylag egységes mezőnyben a legnagyobb arányban az 1000–5000 közötti létszámú (NFM: +26 százalék), valamint a 250-1000 alkalmazottal rendelkező (+23 százalék) cégek terveznek bővíteni.
A felmérés változó összeállítású részében ezúttal többek között arra kérdeztek rá, hogy azok a cégek, amelyek bővítik létszámukat, elsősorban milyen okokból teszik ezt. Az érintett magyarországi cégek 41 százaléka válaszolta azt, hogy most töltik majd újra be azokat a pozíciókat, amelyek a korábban távozó munkatársak után egy időre betöltetlenek maradtak. Az említések több mint felében ezek a pozíciók részben már az előző negyedév előtti időszakban üresedtek el. A válaszok 37 százalékában szerepelt a cég méretének növekedése, piaci expanziója. 18 százalék pedig azt jelezte, hogy új piaci szegmensekbe nyomul be, és az ehhez szükséges új pozíciókba keresnek munkatársakat.
A létszámcsökkentést tervező vállalatok 34 százaléka azt jelezte vissza, hogy valójában nem elbocsátanak, csupán jelenleg nem tudják feltölteni új munkatársakkal a megüresedett pozíciókat. 33 százaléknyian a gazdasági kihívásokkal indokolták a leépítéseket, további 25 százalék a piaci változásokat, az ezzel járó csökkenő keresletet jelölte meg a racionalizálás indokaként.
Az előző negyedévhez képest nemzetközi téren 5 százalékponttal romlottak a kilátások a munkaerőpiaci mozgásokat illetően, ám a mutatószám így is igen magas, 26 százalékon áll. Visszaesést a vizsgált 42 országból háromban, Romániában (NFM: mínusz 12), Hong Kongban (mínusz 9 százalék) és Szlovákiában (mínusz 3 százalék) várnak. Európában (+15 százalék) a világátlagtól jóval elmaradó a várakozás, az öreg kontinensen a legszélesebb körben az Egyesült Királyságban (+37 százalék), Svédországban (+34 százalék), Hollandiában (+23 százalék) és Norvégiában (+22 százalék) terveznek munkaerő-bővítést. Európán kívül elsősorban Indiában (+48 százalék), Puerto Ricóban (+48 százalék). Az Egyesült Államokban (+45 százalék), Brazíliában (+37 százalék), Costa Ricában (+36 százalék) és Kínában (+33 százalék) várják a legnagyobb arányú állománybővülést az ottani munkáltatók.
„A Roszatom Műszaki Akadémián képzett szakemberek már most olyan kompetenciákat sajátítottak el, amelyekre az erőművi blokkok üzembe helyezésének minden szakaszában szükség lesz.”