A „K&H nagyvállalati növekedési index” felmérés idei harmadik negyedéves adatai arról árulkodnak, hogy a következő egy évben nagy változásra számíthatunk a munkaerőpiacon is. Az adatok szerint az előző negyedévhez viszonyítva 8 százalékkal több vállalat döntéshozója tervez létszámbővítést, így már közel egyötödük számol azzal, hogy a következő évben növelik alkalmazottaik számát.
Tovább folytatódhat a munkaerőpiac bővülése a hazai nagyvállalati szektorban: a K&H nagyvállalati növekedési index felmérés legfrissebb adatai szerint a vállalatok a foglalkoztatotti létszám további növekedésével számolnak a következő egy évben. A várható átlagos létszámváltozás a pozitív tartományban van, ami azt jelzi, hogy a vállalati többsége nem csupán a jelenlegi állomány megtartásával, hanem érdemi bővítéssel is kalkulál – olvasható a K&H közleményében.
A várakozások erősségét aláhúzza, hogy a súlyozott létszámvárakozási mutató az elmúlt négy év legmagasabb mért szintjére ugrott. A számokból kirajzolódik, hogy az optimizmus motorját a legnagyobb piaci szereplők jelentik: a legérdemibb létszámbővítést a legnagyobb vállalatok tervezik a következő 12 hónapban.
„A nagyvállalati szektor bővülési szándéka kulcsfontosságú hajtóerő a teljes gazdaság számára, hiszen a legnagyobb piaci szereplők beruházásai és munkahelyteremtése jelentős hatással bír. Nagy szó, hogy a legnagyobb vállalatok közel 30 százaléka létszámnövelést tervez az előttünk álló évre, de a legkisebbeknek is több mint 10 százaléka számít ugyanerre. A munkavállalói létszámmal súlyozott átlagos változás az előző negyedév 0,8 százalékáról mostanra 1,9 százalékra rúgott. Ilyen értéket régen láthattunk a grafikonon. A négyéves csúcsra ugró létszámvárakozások vállalati stabilitást és növekedési potenciált tükröznek, ami hozzájárulhat a fogyasztói bizalom és a belső kereslet virágzásához is a következő időszakban” – kommentálta az eredményeket Bodor Tibor, a K&H vállalati üzletágának vezetője.
„Kis ország vagyunk, ahol annak idején az atomenergia-ipar nem a dekarbonizációs törekvések miatt indult el, hanem azért, mert jelentős szén- és vízenergia híján megbízható energiaforrásra volt szükségünk.”