319 ezer fő alkotta Magyarország potenciális munkaerő-tartalékát 2026 első negyedévében

319 ezer fő alkotta Magyarország potenciális munkaerő-tartalékát 2026 első negyedévében
2026. 07. 16., 11:05

2026 I. negyedévében 318,8 ezer fő alkotta a potenciális munkaerő-tartalékot, 14,4 ezer fővel több, mint az előző negyedévben és 7,8 ezer fővel több, mint egy évvel korábban – derül ki a statisztikai hivatal adataiból.

A potenciális munkaerő-tartalékhoz soroljuk
– a(z aktívan munkát kereső és a rendelkezésre állás kritériumát is teljesítő) munkanélkülieket,
– az alulfoglalkoztatottakat,
– azokat, akik dolgozni szándékoznak, de nem keresnek aktívan munkát, illetve
– azokat, akik dolgozni szándékozmak, de nem teljesítik a rendelkezésre állás kritériumát.
(A rendelkezésre állás kritériumának az nem felel meg, aki két héten belül nem tudna munkába állni akkor sem, ha találna megfelelő állást.)

A statisztikai hivatal „Munkaerőpiaci folyamatok, 2026. I. negyedév” című kiadványából kiderül:2026 I. negyedévében a munkaerő-tartalék 71 százalékát a munkanélküliek tették ki, 22 százalékuk pedig nem volt jelen a munkaerőpiacon (vagyis nem keresett munkát vagy nem tudott volna rövid időben belül elkezdeni dolgozni) annak ellenére, hogy szeretett volna munkát vállalni. A munkatapasztalattal rendelkező munkaerő-tartalék ötöde a feldolgozóiparban dolgozott, 14 százaléka pedig kereskedelmi tapasztalattal rendelkezik. Iskolai végzettség tekintetében – a munkanélküliségi jellemzőkkel összhangban – csökkent körükben a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezők aránya, és enyhén nőtt a közép-, illetve felsőfokúak részesedése.

A munkaerő-tartalék megoszlása 2026. I. negyedévben:
– alulfoglalkoztatott: 23,3 ezer fő;
– munkanélküli: 226,4 ezer fő;
– inaktív, keres munkát, de nem áll rendelkezésre: 8,2 ezer fő;
– inaktív, nem keres munkát, de szeretne dolgozni: 61,0 ezer fő.


Az alulfoglalkoztatottak átlagos létszáma egy év alatt (2025. I. negyedévéhez viszonyítva) 500 fővel, a munkanélkülieké 13,6 ezer fővel nőtt, a munkát kereső, de rendelkezésre nem álló inaktívaké 1,7 ezerrel, a munkát nem kereső, de munkába állásra készen álló inaktívaké pedig 4,5 ezerrel csökkent.

A potenciális munkaerő-tartalékot 2026. I. negyedévében 165,2 ezer férfi és 153,6 ezer nő alkotta. Mindkét nem esetében a munkanélküliség a mozgatója a potenciális munkaerő-tartalék alakulásának. 2026 I. negyedévében a férfiaknál a munkaerő-tartalék 74 százaléka volt munkanélküli, ami 3,0 százalékponttal magasabb az előző év azonos időszaki aránynál. Az alulfoglalkoztatottak a nők esetében a munkaerő-tartalék közel 10 százalékát teszik ki, míg a férfiak esetében ez kevésbé jellemző (5,2 százalék).

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-08-15 08:45:26
2026. szeptember 11-én Nyíregyházán olyan rendezvényre várják az érdeklődőket, ahol a fenntarthatóságot több oldalról is megközelítik – a hagyományőrzéstől és a helyi termelőktől a vállalkozások számára fontos jogi és üzleti kérdésekig.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS