A Changying-8 sikeresen teljesítette első repülését, megnyitva az utat a sorozatgyártás előtt. Az eszköz akár a Himalája bércein is bevethető.
A modern hadviselés és a polgári logisztika határvonalán egyre inkább a pilóta nélküli eszközök veszik át az uralmat. Kína pedig most újabb mérföldkőhöz érkezett ebben a szegmensben: Changying-8 névre keresztelt teherszállító óriásdrónja túl van az első felszálláson és landoláson.
A tesztrepülés nem csupán technológiai bemutató, hanem egy olyan stratégiai jelentőségű fejlesztés záróakkordja volt, amely alapjaiban írhatja át a nehezen megközelíthető térségek utánpótlásának szabályait.
Az eszköz kedden, a Henan tartományban található Csengcsou repülőterén emelkedett a magasba, bizonyítva, hogy a kínai mérnökök képesek létrehozni a világ jelenlegi legnehezebb, teljes méretű teherszállító drónját.
Negyedóra alatt bepakolható a teherszállító drón
A 17 méter hosszú, 25 méteres szárnyfesztávolságú gép mindössze 280 méteres gurulás után emelkedett a levegőbe. A félórás tesztrepülés során a szakemberek az intelligens repülésirányítást, az elektronikát, a hajtóművet és az üzemanyagrendszert vizsgálták.
A „szárnyas teherautónak” nevezett eszköz különlegessége a teherbírása: saját 3,5 tonnás tömege mellett ugyanennyi hasznos terhet képes szállítani, így a maximális felszállótömege eléri a hét tonnát – számolt be a SCMP. A 18 köbméteres raktér kialakítása is a hatékonyságot szolgálja: az első és hátsó ajtóknak köszönhetően a teljes rakodási folyamat 15 perc alatt elvégezhető.
A fejlesztők elsősorban olyan területekre szánják a Changying-8 -at, ahol a hagyományos repülőgépek vagy teherautók nehezen boldogulnak.
A kettős, katonai és polgári felhasználású eszközt két turbólégcsavaros hajtómű emeli a magasba, ami lehetővé teszi a kiépítetlen futópályák használatát is. Ez a képesség kulcsfontosságú például a 4000-5000 méter közötti magasságban fekvő Tibeti-fennsíkon, ahol a ritka levegő és a zord időjárás komoly kihívást jelent a légiközlekedés számára.
„Ez a teherszállító drón rendkívül jól alkalmazkodik a környezetéhez” – mutatott rá a jármű talán legnagyobb erényére a fejlesztő a Beijing Northern Changying UAV Technology elnöke. Cai Hangqing hozzátette, hogy az 500 méter alatti kifutópálya-igény és a nagy magasságban való működés elengedhetetlen az Indiával határos régiókban végzett műveletekhez. Mindeközben persze az óriásdrón a világ bármely táján jól jöhet, hogy minden eddiginél nagyobb tömegű árut lehessen pilóta nélküli járművel mozgatni a levegőben.
A drón hatótávolsága meghaladja az elképesztő 3000 kilométert, ami képessé teszi arra is, hogy a Dél-kínai-tenger távoli szigetcsoportjai – vagy akár Európa egyik és másik vége – között ingázzon.
A gép gyorsan felszerelhető különféle küldetésekhez szükséges eszközökkel, így vészhelyzeti kommunikációra, időjárás-befolyásolásra vagy elektronikus hírszerzésre is alkalmas lehet. Kína pedig egyre tudatosabban támaszkodik drónokra a vitatott hovatartozású tengeri területeken, ahol az utánpótlás szállítása és a felderítés állandó kihívást jelent.
Az akkuyui atomerőmű építésén dolgozó török vállalatok meghívást kaphatnak a Paks II projekt építésébe – jelentette ki Alekszej Lihacsov, a Roszatom orosz állami atomenergetikai vállalat vezetője.