Hidrogénnel hajtott Airbus hódíthatja meg az eget

Hidrogénnel hajtott Airbus hódíthatja meg az eget
Gábor János  |  2026. 07. 08., 13:40

Az európai repülőgépgyártó és az MTU Aero Engines közös vállalata hamarosan megkezdi a hidrogén-elektromos, üzemanyagcellás hajtómű ipari szintű fejlesztését.

A polgári repülés évtizedek óta küzd azzal a kérdéssel, hogyan lehetne drasztikusan csökkenteni az ágazat ökológiai lábnyomát anélkül, hogy csorbulna a közlekedés hatékonysága. A válasz egyre inkább a legkönnyebb elem, a hidrogén felé mutat. Az Airbus és az MTU Aero Engines most szintet lépett e törekvésben: a két óriásvállalat közös céget alapít, amely kifejezetten a teljesen elektromos, hidrogén-üzemanyagcellás hajtóművek kifejlesztésére és piacra dobására fókuszál.

A technológia a fenntartható repülőgép-üzemanyagok mellett a környezetbarát légiközlekedés jövőképének legfontosabb pillérévé válhat.

A két vállalat a nemrég rendezett Párizsi Légi Szalonon írta alá az együttműködésről szóló szándéknyilatkozatot. A tervek szerint az újonnan létrehozott társaság 2027-ben kezdi meg az operatív működését, és ez a közös munka nem csak az elméleti kutatásról szól: a cég feladata a komplett hajtásrendszerek tervezése, tesztelése és hatósági tanúsítási folyamatainak lezárása lesz.

„A tervezett közös vállalatunk a következő logikus lépés a hidrogénalapú repülési hajtásrendszerekre vonatkozó közös jövőképünkben” – fogalmazott friss közleményben Bruno Fichefeux, az Airbus jövőbeli programokért felelős vezetője. A szakember hozzátette: a technológia és a szakértelem egyesítésével egy olyan európai központot hoznak létre, amely képes ipari szintű, tanúsítható elektromos hajtásrendszerekké formálni az élvonalbeli kutatásokat.

Airbus és az MTU: egyesített európai szaktudás

A kezdeményezés az Airbus kereskedelmi repülőgép-programokban szerzett tapasztalatát és hidrogéntechnológiai ismereteit ötvözi az MTU mérnöki rutinjával. Utóbbi vállalat az üzemanyagcellák mellet a hajtóművek integrációjában, ellenőrzésében és tanúsításában vállal kulcsszerepet.

A cél egy a vertikális struktúra felépítése, és a hidrogén hajtásláncok teljes életciklusának felügyelete.

„Olyan vállalatot akarunk létrehozni, amely lefedi az üzemanyagcellás hajtásláncok teljes életciklusát – a fejlesztéstől és a teszteléstől kezdve a tanúsításon át egészen a kereskedelmi forgalomba hozatalig” – fejtette ki Dr. Stefan Weber, az MTU mérnöki és technológiai alelnöke.

A bejelentés egy hosszú folyamat eredménye, hiszen mindkét vállalat jelentős mérföldköveket ért el az elmúlt időszakban. Az Airbus már márciusban jelezte, hogy egy prototípus hajtáslánc sikeres tesztje után minden erejét a teljesen elektromos, üzemanyagcellás rendszerekre összpontosítja. Ezzel párhuzamosan az MTU is komoly előrehaladást mutatott fel: véglegesítette a „Flying Fuel Cell” elnevezésű rendszerének terveit, megkezdte a bemutatómodell gyártását, és az eMoSys nevű elektromos motorjának tesztelésén is túljutott.

Szabályozási háttér és ökoszisztéma

A technológiai fejlesztés mellett az Airbus és az MTU egy új iparági környezetet is fel kell, hogy építsen. A hidrogénalapú repülés ugyanis nemcsak új hajtóműveket, hanem teljesen új infrastruktúrát és szabályozási keretrendszert igényel.

A felek közösen dolgoznak a tágabb ökoszisztéma kialakításán. Ez a munka kiterjed a biztonsági előírások pontosítására és a logisztikai háttér megteremtésére is, ami elengedhetetlen az új modellek kereskedelmi forgalomba hozatalához.

A mostani együttműködés célja tehát nem csupán egy kísérleti eszköz létrehozása, hanem egy olyan tanúsítható technológia kifejlesztése, amely hosszú távon alapjaiban változtathatja meg a globális repülési piacot, felváltva a hagyományos kőolajszármazékokat.

Címlapkép: Airbus

MVM
Rovattámogató ...
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 07. 20., 10:50
A zenga.hu szakértői összefoglalták, hol a legnagyobb most az albérletkínálat, hogy változtak tavaly óta a bérleti díjak, és hogy mire figyeljenek a leendő egyetemisták, mielőtt aláírják a bérleti szerződést.
2026. 07. 20., 10:30
A nyári hónapokban sok munkavállaló választja azt a megoldást, hogy a szabadságot néhány nap vagy hét távmunkával egészíti ki, és a Balatonról, egy horvát apartmanból vagy éppen egy görög szigetről dolgozik. Bár a „workation” és a digitális nomád életmód egyre népszerűbb, a külföldről végzett munkavégzésnek számos olyan adózási, társadalombiztosítási és munkajogi következménye lehet, amelyre sokan nem is gondolnak – hívja fel a figyelmet a Niveus.
2026. 07. 20., 09:45
Érezhetően csökkent a Temuról érkező csomagok száma a FOXPOST hálózatában az Európai Unió új, kis értékű importküldeményeket érintő szabályozásának életbe lépését követően.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.
Az elmúlt időszakban bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya: március végére 13 278 milliárd forintra emelkedett, amivel a háztartások adóssága megelőzte a vállalatokét. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a növekedés mögött a reálkeresetek emelkedése, a fogyasztás bővülése, a csökkenő hitelkamatok és az Otthon Start megjelenése óta felpörgő lakáshitelpiac áll. Tóth Levente, a portál pénzügyi szakértője ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen folyamatok gyorsították a hitelállomány bővülését, és mire érdemes figyelniük azoknak, akik a közeljövőben vennének fel hitelt: milyen változások jöhetnek, milyen lehetőségek nyílhatnak, sőt, meddig lehet érdemes kivárni, ha lehetséges.
Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS