Hogyan reagál a hazai sertéspiac az új kihívásokra?

Hogyan reagál a hazai sertéspiac az új kihívásokra?
2026. 07. 16., 19:25

2026 júniusában – nyolc év után először – a hazai sertésállományban is megjelent az afrikai sertéspestis Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A EU sertéspiac alapvetően továbbra is szorításban van az európai árcsökkenés hatására, a magyar termelők pedig okkal tarthatnak a kereskedelmi korlátozásoktól is. A K&H szakértője szerint nincs ok a pánikra: az uniós és a globális számokat látva a hazai sertésexport egésze nincs veszélyben.

„A sertéspiacon jelenleg ellentétes nemzetközi mozgásokat figyelhetünk meg. Az Egyesült Államokban már megindult az óvatos áremelkedés (186 euró/100 kg vágott súly), az európai piacot továbbra is árcsökkenés jellemzi, közel 160 eurós átlagárral. A pozitív forgatókönyv szerint az év második felében kis növekedésre is számíthatunk, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül az állategészségügyi kockázatokat sem. A piaci bizonytalanságot fokozta a sertéspestis jelenléte és annak exportra gyakorolt hatása, de a számokat, realitásokat nézve nem kell sötét forgatókönyvre készülnünk” – adott helyzetképet Demeter Zoltán, K&H agrárüzletágának vezetője.

„Magyarország teljes sertésexportja a tavalyi évben nagyjából 156 ezer tonna volt, amiből a harmadik országokba, például a távol-keleti piacokra mindössze 5600 tonna irányult. Ha ezek a célpontok átmenetileg le is zárnak, a kieső volumen a teljes magyar export mennyiséghez viszonyítva kis arányt képvisel – így hatása a hazai árakra igen limitált lenne. Az export oroszlánrésze, azaz 151 ezer tonna az Európai Unión belül marad. Mivel az unió több országában, közöttük a szomszédos Romániában, Szlovákiában, Olaszországban is találtak afrikai sertéspestissel fertőzött gazdaságokat, ezért az EU-n belüli kereskedelmi mechanizmusok már jól bejáratottak ilyen esetben. A fertőzött telepek 30 kilométeres körzetére állategészségügyi korlátozás érvényes, aminek feloldásáig nem lehet onnan szállítani, de ezen felül az uniós irányú kereskedelmünk reményeink szerint zavartalanul működhet tovább.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-08-15 08:45:26
2026. szeptember 11-én Nyíregyházán olyan rendezvényre várják az érdeklődőket, ahol a fenntarthatóságot több oldalról is megközelítik – a hagyományőrzéstől és a helyi termelőktől a vállalkozások számára fontos jogi és üzleti kérdésekig.
2026-08-13 20:30:15
A legtöbb cégvezető tudja, merre szeretne haladni. A kérdés inkább az, mi lassítja le közben. A VOSZ Barométer 2026-os második negyedéves felmérése három visszatérő akadályt azonosított: a szakképzett munkaerő hiányát, a csökkenő vásárlóerőt és a megrendelések kiszámíthatatlanságát. Nem újkeletű problémák – de a hatásuk ma is érezhető.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS