Kiskereskedelmi forgalom: „visszalassult” a növekedés áprilisban

2026. 06. 04., 10:20

Az előző hónaphoz képest 1,2 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom volumene 2026. áprilisban, az egy évvel korábbit azonban így is meghaladta (a „húsvéthatástól” megtisztított adatok szerint) 3,6 százalékkal – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

Az éves növekedés üteme így a kiugróan magas márciusi 8,1 százalék után „visszalassult” az év eleji szintre (január 3,5, február 3,8 százalék).

2026. áprilisban az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1742 milliárd forint volt, ennek 48 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 36 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 16 százaléka az üzemanyagtöltő állomások forgalmában realizálódott – derül ki a KSH tájékoztatójából.

A forgalom éves összevetésben az üzletek többségében nőtt:

– Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 3,4 százalékkal emelkedett. Az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 5,2 százalékkal növekedett, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 2,7 százalékkal csökkent.

– A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 2,6 százalékkal bővült. Az eladások volumene a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 7,7, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 4,6, a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk-üzletekben 1,3 százalékkal nőtt. A forgalom volumene nem változott az iparcikk jellegű vegyes üzletekben, ugyanakkor a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 2,7, a használtcikk-üzletekben 4,0 százalékkal csökkent.

– A csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 2,7 százalékkal emelkedett.

– Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 9,1 százalékkal bővült.

– A gépjármű- és gépjárműalkatrész-üzletek nyers volumene 1,5 százalékkal nőtt (ez az adat nem része a kiskereskedelmi statisztikának).

2026. január–áprilisban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 4,8 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit.

„A fogyasztói bizalom elmúlt hónapokban látott folyamatos javulása a vásárlási kedv emelkedésében is tükröződött. A fogyasztók bizalmának javulását támogathatta a forint erősödése is. Az elmúlt hónapok visszafogottabb inflációja, a magas nominális bérkiáramlás és a választások előtti transzferek is segíthették a forgalom bővülését” – írja kommentárjában Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője. A havi szintű lefelé korrekciót nagyrészt a járműüzemanyag értékesítések jelentős volatilitása magyarázza. Míg márciusban a védett árak okozta felhalmozás miatt februárhoz képest jelentősen, 12,5 százalékkal nőtt a járműüzemanyag értékesítés volumene, áprilisban hó/hó alapon 5,5 százalékkal visszaesett – emeli ki a szakember.

Az Erste elemzői szerint az áprilisi korrekció után – a fogyasztói bizalom alakulásával párhuzamosan – a kiskereskedelem forgalom megőrizheti a lassan emelkedő tendenciát, ami az év egészében stabil alapot adhat a növekedésnek. Így továbbra is a háztartások fogyasztásbővülése maradhat a GDP növekedés legfontosabb hajtóereje.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-08-15 08:45:26
2026. szeptember 11-én Nyíregyházán olyan rendezvényre várják az érdeklődőket, ahol a fenntarthatóságot több oldalról is megközelítik – a hagyományőrzéstől és a helyi termelőktől a vállalkozások számára fontos jogi és üzleti kérdésekig.
2026-08-13 20:30:15
A legtöbb cégvezető tudja, merre szeretne haladni. A kérdés inkább az, mi lassítja le közben. A VOSZ Barométer 2026-os második negyedéves felmérése három visszatérő akadályt azonosított: a szakképzett munkaerő hiányát, a csökkenő vásárlóerőt és a megrendelések kiszámíthatatlanságát. Nem újkeletű problémák – de a hatásuk ma is érezhető.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS