Széles körű szakmai egyeztetést kezdeményezett a hazánkban működő élelmiszer-kiskereskedelmi szereplőkkel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. A találkozó célja az volt, hogy a jelentős gazdasági haszonnal kecsegtető olcsó import ellenére se csökkenjen a magyar termékek aránya a hazai üzletláncok kínálatában.
A hazai termékek szerepéről és élelmiszer-kiskereskedelmen belül elfoglalt helyükről egyeztetett a hazai üzletláncok képviselőivel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) augusztus 8-án. A találkozón a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége (FÉSZ), az Agrárminisztérium, tanácskozási joggal a Gazdasági Versenyhivatal, valamint az Országos Kereskedelmi Szövetség és a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség is részt vettek.
Áttekintették a hazai élelmiszer-kiskereskedelem szempontjából fontos piaci, illetve szabályozási változásokat, az ágazatot érintő kihívásokat. A felek egyetértettek abban, hogy a kereskedők az élelmiszer-árstop időszaka alatt jelentős árengedményt közvetítettek a magyar vásárlók felé.
Ugyanakkor – mint azt a termelőket, élelmiszer-előállítókat, kereskedőket képviselő szervezetek korábban is jelezték – az árstop a kiskereskedelemben kedvezőtlen folyamatokat indított el, illetve erősített fel az élelmiszerláncban, kivezetése szükségszerűvé vált, amit üdvözölnek. Az árstop mellett a mostani megbeszélésen szó esett a kötelező bolti akciózás eddigi tapasztalatairól és az online árfigyelő rendszer működéséről is.
Győrffy Balázs, a NAK elnöke arra hívta fel a jelenlévő üzletláncok (Metro, Tesco, Auchan, Spar, Lidl, Aldi, Penny, COOP, Reál) képviselőinek figyelmét, hogy bár az élelmiszer-infláció visszaszorítása érdekében hozott kormányzati intézkedések kapcsán ismét előtérbe kerültek a rövid távú gazdasági előnnyel kecsegtető olcsó import áruk, azonban a hazai vállalkozások működésének fenntartása érdekében továbbra is kiemelten fontos a hazai termékek arányának fenntartása és növelése a kiskereskedelemben.
„A magyar élelmiszergazdaság nevében arra kérjük a kiskereskedelmi láncokat, hogy lehetőségeik szerint maximálisan segítsék a magyar élelmiszerek forgalmának, a magyar termékek polci arányának növekedését” – mondta a NAK elnöke. Kiemelte: a kamara és a szakmai szervezetek is készek segítséget nyújtani a kiskereskedelem szereplőinek a magyar termékek előtérbe helyezése kapcsán.
Éder Tamás, a FÉSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy hazánk uniós csatlakozását követően folyamatosan csökkent a magyar termékek aránya a kiskereskedelmi láncok kínálatában. Mindezt nemcsak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által végzett polctükör-felmérés jelezte, hanem az is, hogy az élelmiszer-kiskereskedelmi forgalom növekedésétől másfél évtizeden keresztül érdemben elmaradt a magyar élelmiszeripari szereplők belföldi értékesítésének növekedése.
Bár 2018-től – az élelmiszeripar és a kiskereskedők közötti együttműködésnek köszönhetően – néhány évig megfordult ez a folyamat és erősödött a hazai termékek aránya a forgalomban, idén azonban ismét romlik a helyzet. Mindez a magyar élelmiszeripar idei teljesítményében is megmutatkozik: az első negyedévben tapasztalt 13 százalékos visszaesést követően áprilisban 20 százalékkal, májusban pedig 17 százalékkal csökkent az ágazat kibocsátása. Eközben a feldolgozók növekvő termelési költségek mellett kell tevékenykedjenek.
A hazai termelés fenntartása érdekében az elmúlt években több üzletlánc tett vállalást a magyar termékek arányának növelésére, akár egy-egy termékkategórián belül is, amit a hazai élelmiszeripar szereplői nagyra értékeltek. A kamara reményei szerint a hazai kiskereskedők a jövőben is partnerek lesznek a magyar termékek piacra juttatásában, az élelmiszeripari termelés fenntartásának támogatásában.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy a hazai termelésnek és feldolgozóiparnak rövid távon javítania kell a hatékonyságán, mert csak úgy maradhatnak hosszú távon meghatározó szereplői a hazai élelmiszerellátási láncnak.
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”