A mesterséges intelligencia forradalma, az ambiciózus digitálizáció és a kritikus infrastruktúra sorsa a fenntartható vízgazdálkodáson is múlik.
Miközben mindenki az elegendő hardver és villamosenergia biztosításáról (illetve a fogyasztói árakra gyakorolt hatásokról) beszél, az Egyesült Királyság az első európai országok egyike lett, ahol a mesterséges intelligencia kapcsán tervezett törekvéseket a vízhiány miatt felmerült aggodalmak is fenyegetik. Miközben a kormányzat stratégiai jelentőségűvé nyilvánította az adatközpont-beruházásokat, a fenntartható fejlődést támogató irányelvek kidolgozottsága elmarad a fejlesztés ütemétől. A Grundfos víztechnológiai vállalat friss tanulmánya szerint sürgős reformok nélkül a vízhiány megfojthatja az ország gazdasági és digitális növekedési ambícióit. És ebből a példából jobb lesz, ha tanul az egész kontinens.
A jelentés rámutat, hogy az adatközpontok energiaigénye mellett azok vízfogyasztása lett a legkritikusabb tényező.
Az országos szinten naponta jelentkező ötmilliárd literes vízhiány miatt a létesítmények üzemeltetése éles konfliktusba kerülhet a lakossági szükségletekkel. Ahhoz, hogy a brit digitális jövőt kiszolgáló infrastruktúra életképes maradjon, a szabályozásnak a kezdetektől rögzítenie kell a hatékonysági elvárásokat.
Drasztikus szigorításra van szükség a adatközpont-beruházások hatásvizsgálatánál
A jelenlegi gyakorlat nem kezeli megfelelően a hosszú távú működőképességhez elengedhetetlen fenntarthatósági szempontokat. Inge Delobelle, a Grundfos ipari divíziójának ügyvezető alelnöke szerint a hatékonyságot alapértelmezetté kell tenni. „Világos és kiszámítható szabályozási keretekre van szükség, amelyek segítik a döntéshozatalt és felgyorsítják a bizonyítottan víz- és energiatakarékos rendszerekbe történő beruházásokat” – hangsúlyozta a szakember.
A javaslatok egyik legfontosabb eleme a vízfelhasználás hatékonysági mutatójának bevezetése – az energiafelhasználási mutató mellé – minden tervezési, engedélyezési és jelentéstételi folyamatba. A szakértők emellett kötelező és átlátható adatszolgáltatást sürgetnek, amely magában foglalná a negyedéves közzétételt a hővisszanyerésről és a felhasznált vízforrásokról. A hitelességet független ellenőrzés biztosítaná, így terjesztve el a legjobb iparági gyakorlatokat.
Pénzügyi ösztönzőket kapnának a takarékos fejlesztők
A fenntarthatóság elérése érdekében a tervezési engedélyeket és a pénzügyi támogatásokat közvetlenül a nagy hatékonyságú hűtési technológiák igazolt teljesítményéhez kötnék. Ez arra ösztönözné a beruházókat, hogy zárt láncú rendszereket és ne ivóvízminőségű forrásokat használjanak az üzemeltetés során. Kiemelt prioritást kapna továbbá a meglévő infrastruktúra korszerűsítése is, célzott állami támogatással segítve a vízújrafelhasználási és hővisszanyerési megoldások telepítését.
A stratégiai cél az, hogy az adatközpontok ne csak fogyasszák az erőforrásokat, hanem járuljanak hozzá a környező rendszerekhez.
A javaslat szerint a létesítmények hulladékhőjét a távhőhálózatokba kellene vezetni, a vízellátáshoz pedig ki kellene építeni az újrahasznosított vizet szállító infrastruktúrát. Bent Jensen, a Grundfos ügyvezető alelnöke a szakmai anyagban hangsúlyozta, hogy „a brit kihívás nem az, hogy épüljenek-e adatközpontok, hanem az, hogy miként építsék fel és üzemeltessék őket hatékonyan”.
A szakértő szerint az országnak világos szabványokkal és politikai akarattal kell biztosítania, hogy a digitális befektetések ne merítsék ki a szűkös helyi erőforrásokat. A stratégiai jelentőségű bővítés csak akkor válhat versenyelőnnyé, ha az adatközpontok radikálisan kevesebb vizet és energiát használnak a működésük során.
A címlapkép illusztráció. Forrás: Anderson Rian / Unsplash
Nukleáris hatósági találkozót tartottak Csehországban, amelynek fókuszban az új atomerőművi blokkok, a kis moduláris reaktorok, valamint a hosszú távú üzemeltetés volt.