Túl az újabb nemzetközi ellenőrzésen: akár 50 évig működhet az egyetlen úszó atomerőmű

Túl az újabb nemzetközi ellenőrzésen: akár 50 évig működhet az egyetlen úszó atomerőmű
Gábor János  |  2026. 07. 30., 13:20

A Roszatom világon egyedülálló létesítménye a legjobb szárazföldi atomerőművek hatékonyságával is vetekszik. A nemzetközi szakértő gárda is ezt igazolta.

Befejeződött a világ egyetlen működő úszó atomerőművének átfogó, nemzetközi biztonsági felülvizsgálata az oroszországi Pevek kikötőjében. A kéthetes audit során az Atomerőmű-üzemeltetők Világszövetsége (WANO) moszkvai központjának tizenhárom szakembere, valamint egy kínai képviselő világította át az Akagyemik Lomonoszov műszaki állapotát és napi működési folyamatait.

A szakértői csoport a kritikus fontosságú területeket vette górcső alá, beleértve a mérnöki támogatást, a sugárvédelmet, a karbantartási feladatokat és a vészhelyzeti felkészültséget.

A vizsgálat során a szakemberek közvetlen megfigyeléssel és a műszaki dokumentációk részletről részletre történő elemzésével győződtek meg a biztonsági sztenderdek érvényesüléséről. „A nemzetközi csapat olyan kritikus fontosságú területekre összpontosított, mint a szervezetirányítás és adminisztráció, a karbantartás és javítás, a mérnöki támogatás, a sugárvédelem, az üzemeltetési tapasztalatok, a vészhelyzeti felkészültség, valamint egyéb szakterületek” – sorolja közleményben a Roszatom.

A WANO zárójelentése megállapította, hogy a hat éve üzembe helyezett atomerőmű 2022-es ellenőrzése óta elvégzett fejlesztések eredményeként jelentősen csökkent azon technikai területek száma, ahol további javításokra lenne szükség. „Ezek az eredmények az oroszországi élvonalba sorolják az úszó atomerőművet, egy szintre emelve a balakovói és a kalinyini atomerőművekkel” – jelentette ki Viktor Jelagin, az egység igazgatója, aki szerint az audit visszaigazolta a befektetett munkát.

Az úszó atomerőmű sarkvidéki kihívásai és technológiai megoldásai

Az Akagyemik Lomonoszov különlegessége, hogy a hagyományos, szárazföldi alapozású erőművekkel szemben a hajóépítési tervezést ötvözi a kis modulos rektortechnológiával. A 144 méter hosszú és 30 méter széles, 21 ezer tonnás acéluszály nem rendelkezik saját meghajtással, és két darab, eredetileg tengeralattjárók és hajók meghajtására kifejlesztett KLT–40SZ típusú atomreaktorát állandó jelleggel csatlakoztatták a parti infrastruktúrához, hogy villamosenergiával és távhővel lássák el az elszigetelt közösségeket.

A két reaktor együttesen 70 megawatt elektromos teljesítményt biztosít, miközben a gőzrendszerekből visszanyert hőt a környező települések fűtésére fordítják.

A biztonságról megerősített védőburkolat gondoskodik, amely a heves viharoktól, a jeges hullámzástól és a külső mechanikai hatásoktól is óvja a reaktorokat, illetve a gőzgenerátorokat. A folyamatos üzemeltetést segíti, hogy a reaktorokat csupán háromévente kell újratölteni.

A mérnökök alapvetően 40 éves élettartamra tervezték, ám a technológiai megoldások lehetővé teszik, hogy ez az időtartam akár az 50 évet is elérje.

A projekt egyik alappillére a környezeti hatások minimalizálása az érzékeny északi-sarkvidéki ökoszisztémában. A hosszú távú stratégia értelmében az üzemi élettartam lejárta után az egész létesítményt elvontatják Pevekből, és a leszerelése nem a helyszínen, hanem egy erre kijelölt távoli hajógyárban történik majd. Itt távolítják el az összes radioaktív anyagot, amelyeket aztán Oroszország szárazföldi részén található, biztonságos tárolókba szállítanak.

Címlapkép: Elena Dider / Wikipedia - CC BY-SA 4.0

MVM
Rovattámogató ...
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-08-15 08:45:26
2026. szeptember 11-én Nyíregyházán olyan rendezvényre várják az érdeklődőket, ahol a fenntarthatóságot több oldalról is megközelítik – a hagyományőrzéstől és a helyi termelőktől a vállalkozások számára fontos jogi és üzleti kérdésekig.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS