Megkezdte a termelést a világ első nagykapacitású, vizes fém cellákat gyártó üzeme. A technológia tűzbiztos, és a Hubble űrtávcső jól bevált megoldásán alapul.
Amikor az emberiség a világűr meghódítására indult, olyan energiatárolásra volt szükség, amelyek extrém körülmények között is évtizedekig megbízhatóan működik, és nem igényel karbantartást. Most az űrtávcsövekbe vagy űrállomásokra szánt akkumulátor-megoldás a földi iparban, nagyüzemi méretekben is elérhetővé válik.
Az amerikai EnerVenue beindította az első olyan gyártósort, amely kifejezetten vizes fém cellák előállítására specializálódott.
A kínai Jiangsu tartományban található Csangcsouban lévő telephelyen – amelyet áprilisban adtak át – szeptember végén már le is gördült a szalagról az első késztermék, az ún. Aqueous Metal Cell (AMC). Az üzem kapacitása a kezdeti 250 megawattóráról 2027-re egy gigawattórára nő, a későbbi években pedig eléri a több gigawattórás nagyságrendet.
„Az EnerVenue AMC-t mostantól nagyüzemi méretekben gyártjuk, és ez a mai nap legfontosabb fejleménye” – hangsúlyozta közleményben a vállalat vezérigazgatója. Henning Rath kiemelte: ez az egyetlen létesítmény a világon, ahol a nagy teljesítményű, vizes bázisú, nikkelalapú akkumulátort készítik. A technológia jelentősége szerinte abban rejlik, hogy ez az első olyan akkumulátor, amely nem amortizálódó eszközként, hanem valódi infrastruktúraként működik.
„30 000 ciklusra terveztük, a világ legzordabb környezeti körülményei között is üzemeltethető, és nem fenyeget tűzveszély termikus kifutás miatt.”
Robotok építik az automatizált akkumulátor-gyártósort
A 20 000 négyzetméteres csangcsoui üzem technológiai szempontból is egyedülálló, mivel a piacon korábban nem léteztek ilyen típusú cellák gyártásához szükséges berendezések. Az EnerVenue mérnökei saját maguk tervezték a teljes gépsort, amelyen a nyersanyag emberi kéz érintése nélkül válik késztermékké. A csarnokon belül önvezető járművek mozgatják az alkatrészeket, az elektródakötegeket pedig gépi látással felszerelt, öntanuló robotok szerelik össze. A cellákat üvegszálba tekercselik, a tartósságot pedig belülről kifelé szabályozott feszítéssel garantálják.
A minőségellenőrzés szigorú: minden egyes darab 11 mérőállomáson halad át, ahol összesen 41 különböző vizsgálatot végeznek el, a hegesztések épségétől a tömítettségen át a teljesítményig. A gyártósor novemberben éri el a teljes üzemi sebességet, ekkor naponta körülbelül 300 darab negyedik generációs cellát állítanak majd elő.
Űrből érkezett technológia válhat hétköznapivá
A technológia alapját a nikkel-hidrogén kémia adja, amelyet évtizedekig a Hubble űrtávcső és a Nemzetközi Űrállomás energiaellátására használtak. Az EnerVenue ezt a koncepciót ültette át földi környezetbe, csak éppen olcsóbb anyagok felhasználásával.
A cellákat 30 évnyi élettartamra hitelesítették, ami napi három ciklus mellett is karbantartásmentes működést tesz lehetővé. Ez a mutató messze meghaladja a lítium-ion akkumulátorok 8–10 ezer ciklusos korlátját, amely miatt 7–10 évente cserére vagy bővítésre van szükség.
A vizes elektrolit miatt a tűzveszély gyakorlatilag nulla, így a rendszerek biztonságosan telepíthetők épületek belsejébe vagy adatközpontokba is. A piaci bevezetés már megkezdődött: szeptemberben jelentették be az első 11 megawattórás megrendelést, egy észak-kínai olajmező számára.
A technológia iránti bizalmat jelzi, hogy a megnyitón nyolc nagyvállalattal írtak alá szándéknyilatkozatot, és a vállalat eddig több mint 700 millió dollár forrást vont be a fejlesztésekhez.
Címlapkép: EnerVenue
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”