Két jelentős gazdaság összefogásával megtörténhet a lehetetlen. Kína lecsúszhat a trónról, és többé nem lenne a ritkafémbányászat és -feldolgozás atyaúristene.
Az Egyesült Államok és Kanada képes lenne felszámolni Kína dominanciáját a ritkaföldfém-kereskedelem piacán, amennyiben összehangolt állami beruházásokkal kiaknázzák a saját lelőhelyeiket. Egy friss kutatás szerint e két ország rendelkezik a technológiai önellátáshoz szükséges természeti kincsekkel, és ha felszámolnák a kockázatos kínai függéségüket, azzal teljesen átrajzolnák a globális technológiai és ipari térképet.
Okostelefonok, elektromos autók motorjai, szélturbinák és precíziós fegyverrendszerek – csak néhány azokból a modern technológiai eszközökből, amelyeknek a legfontosabb közös pontja, hogy mindhez nélkülözhetetlenek a ritkaföldfémek.
Ezekből az anyagokból a világ szinte teljes mértékben ki van szolgáltatva Kína kénye-kedvének, de egy új tudományos elemzés szerint a függőség nem szükségszerű. A Michigani Egyetem kutatói szerint Észak-Amerika saját forrásból is képes lenne fedezni szükségleteit, ha a kormányzatok végre hajlandóak lennének stratégiai fontosságú területként kezelni a bányászatot és a feldolgozást.
A szakértők rámutatnak: bár a lelőhelyek adottak, a kitermelés gazdaságossá tétele komoly politikai és pénzügyi beavatkozást igényel. Az olyan elemek, mint a neodímium, a prazeodímium, a diszprózium és a terbium nélkül a nagy teljesítményű elektromos motorok nehezebbek és kevésbé hatékonyak lennének, ami alapjaiban kérdőjelezné meg a zöld átállás sikerét.
„Ezzel a tanulmánnyal egy olyan információs keretrendszert próbálunk nyújtani, amely lehetővé teszi a lelőhelyek szisztematikusabb értékelését” – magyarázta Stephen Kesler, a Michigan-i Egyetem Föld- és Környezettudományi Tanszékének emeritus professzora. A szakember szerint a cél az, hogy a támogatásokat ne olyan területekre pazarolják el, amelyek hosszú távon képtelenek lennének a versenyre.
Nemzetbiztonsági kérdés lett a ritkaföldfém -bányászat
A ritkaföldfém kategóriába tartozó elemek nem csupán ipari alapanyagok, hanem nemzetbiztonsági tényezők is. A kutatók szerint az ellátási láncok megszakadása súlyos gazdasági következményekkel járna, ezért indokolt a hazai források előtérbe helyezése. A helyzetet nehezíti, hogy
Kína az 1980-as évek óta szisztematikusan építette ki dominanciáját, hatalmas összegeket fektetve a bányákba és a feldolgozóüzemekbe, amivel mára a globális kínálat 70 százalékát uralja.
Észak-Amerika számára a legnagyobb kihívást a kínai árakkal való versenyfutás jelenti, és „környezetvédelmi szempontból sem akarunk a szükségesnél több bányát nyitni” – jelezte Kesler. A professzor szerint a túltermelés leverné az árakat, ami tönkretenné a piaci szereplőket – éppen ezért lenne szükség óvatos állami felügyeletre a stabil iparág felépítéséhez. Bár a kaliforniai Mountain Pass bánya kivételével az észak-amerikai lelőhelyek gyengébb minőségűek, mint a kínai vagy ausztrál üzemek, a kutatók szerint ez nem lehet akadálya a termelésnek.
A megoldás: önellátás és együttműködés
A tanulmány készítői éles különbséget tesznek a könnyű és a nehéz ritkaföldfémek között. Míg az előbbiek – például a lantán vagy a cérium – tekintetében az Egyesült Államok akár egyedül is önellátóvá válhatna, a ritkább és értékesebb nehéz ritkaföldfémek, mint a diszprózium, kitermeléséhez elengedhetetlen a Kanadával való szoros partnerség. A kutatók szerint a magasabb bányászati költségeket a feldolgozási és gyártási folyamatok egyéb megtakarításai kompenzálhatják.
„A ritkaföldfémeket részben azért soroljuk a kritikus ásványkincsek közé, mert számos ipari és technológiai alkalmazáshoz, valamint a nemzetvédelemhez is létfontosságúak” – fogalmazott egy másik kutató. Greg Keoleian kiemelte azt is, hogy ezek az elemek a tiszta energiára való átálláshoz szintén nélkülözhetetlenek.
A globális igények rohamosan nőnek: a tavalyi 91 ezer tonnás kereslet 2030-ra 123 ezer tonnára, 2040-re pedig 150 ezer tonnára emelkedhet. A kutatócsoport következő lépése annak vizsgálata lesz, hogy a négy legfontosabb mágneses alapanyag hazai készletei elegendőek lesznek-e 2050-ig az elektromos járműgyártás folyamatos bővülése mellett.
A címlapkép illusztráció. Forrás: Jandira Sonnendeck / Unsplash
„A Roszatom Műszaki Akadémián képzett szakemberek már most olyan kompetenciákat sajátítottak el, amelyekre az erőművi blokkok üzembe helyezésének minden szakaszában szükség lesz.”