A klímaszorongás és a magas energiaár egyre sürgeti a korlátlan, tiszta, biztonságos villamosenergia megteremtését. Egy új cég dollármilliárdokban mérhető bizalmat kapott fúziós erőmű megépítésére.
A klímaváltozás fenyegetése és az elszálló rezsiárak idején egy világ várja, hogy az emberiség kiszabaduljon az energiaínség és a környezetszennyezés egyre kilátástalanabb csapdájából. A magfúzió, vagyis a Napot és a csillagokat tápláló folyamat földi megszelídítése – fúziós erőmű formájában – évtizedek óta a tiszta és kimeríthetetlen energia legnagyobb ígérete, és a dédelgetett álom nemrég újabb mérföldkőhöz ért, miután a dél-koreai Hyundai Motor Group stratégiai tulajdonrészt vásárolt a fúziós technológia úttörőjének számító Commonwealth Fusion Systemsben (CFS), amelynek többek között Bill Gates az egyik kiemelt befektetője.
A távolkeleti autógyártó belépése annak az egymilliárd dolláros, azaz mintegy 316 milliárd forintos tőkebevonásnak a része, amelyet a nyáron jelentettek be. A Hyundai most hivatalos közleményben is megerősített szerepvállalásával együtt az energiaipari cég eddig összesen bevont tőkéje eléri a négymilliárd dollárt (1264 milliárd forintot). A mostani kör a legnagyobb volumenű tőkeinjekció a 2021-es, 1,8 milliárd dolláros finanszírozási forduló óta, amelyben többek között Bill Gates befektetési alapja, a Breakthrough Energy Ventures, valamint a Google és az olasz energiaóriás, az Eni is részt vett.
A dél-koreai cég csatlakozása az első lépést jelenti a felek között a jövőbeli, kereskedelmi célú fúziós erőmű közös fejlesztésében.
„A fúziós energiának fontos szerepe lehet a növekvő globális energiaigény kielégítésében, miközben a fenntarthatóbb jövőt is támogatja” – szögezte le a CFS közleményében Hokeun Chung, a Hyundai Motor Group ügyvezető alelnöke. A járműgyártó lépése szorosan illeszkedik a dél-koreai kormány stratégiai iparfejlesztési programjához is, amelyben
a fúziós technológia fejlesztése kiemelt nemzeti prioritásként szerepel.
Nekik tehát különösen kapóra jön az MIT kutatói által alapított, amerikai CFS, amely messze nem csak elméleti kísérleteket folytat. A vállalat vezérigazgatója, Bob Mumgaard szerint az olyan vezető ipari és energetikai szereplőkkel kötött partnerségek, mint a Hyundai, elengedhetetlenek ahhoz, hogy felfuttassák az ARC névre keresztelt kereskedelmi erőművek gyártását. A cél az, hogy ezekből a létesítményekből már a harmincas évek elején ténylegesen villamosenergia kerüljön a hálózatba, gyökeresen átalakítva ezzel a mindennapi energiaellátást.
A technológiai áttörés kulcsa a nagy mágneses térerősségű, magas hőmérsékletű szupravezető mágnesekben rejlik. A fúziós cég és az egyetem közös fejlesztése korábban már sikeresen demonstrált egy 20 teslás mágneses mezőt, amely
lehetővé teszi, hogy a korábban elképzeltnél jóval kisebb, kompakt méretű tokamak reaktorokban – kvázi fúziós SMR-ekben – tartsák kordában a több tízmillió fokos plazmát.
A vállalat massachusettsi telephelyén már zajlik a kísérleti, ún. SPARC-reaktor összeszerelése (képünkön), amellyel a szakemberek célja a tudományos nettó energianyereség elérése, vagyis annak igazolása, hogy a berendezés több fúziós energiát termel, mint amennyit a folyamat fenntartása felemészt.
A kísérleti fázist az ARC-erőmű követi, amely már a hálózatra termelne. A közzétett szakmai publikációk alapján a berendezés mintegy 1,1 gigawatt fúziós teljesítményből körülbelül 400 megawatt folyamatos, nettó villamos energiát állít majd elő. Összehasonlításképpen: a Paks I. atomerőmű egy reaktora 500 megawatt termelésére képes.
Az első kereskedelmi egységet Virginia államban, Chesterfield megyében tervezik felépíteni, Fall Line néven, a Dominion Energy közreműködésével. A vállalat a fúziós szektorban elsőként nyújtotta be a hivatalos hálózati csatlakozási kérelmét a legnagyobb amerikai nagykereskedelmi villamosenergia-piacot működtető PJM felé. Bár a csatlakozási folyamat több évig is eltarthat, a globális gazdasági szereplők már most sorban állnak a megtermelt energiáért.
A technológiai szektor vállalatai a mesterséges intelligencia és a modern adatközpontok meredeken növekvő áramigénye miatt fordultak a magfúzió felé (amelynek ígéretes európai változatáról nemrég itt írtunk). A Google korábban 200 megawattos közvetlen áramvásárlási szerződést kötött a virginiai létesítmény leendő kapacitására, míg az Enivel megkötött villamosenergia-vásárlási keretmegállapodás értéke meghaladja az egymilliárd dollárt.
A tőke és a nehézipari gyártók beáramlása azt mutatja, hogy a fúziós energia kilépett az alapkutatási laboratóriumok falai közül, és a következő évtizedben valós erőművi kapacitásként jelenhet meg a villamosenergia-hálózatokon.
Címlapkép: CFS – LinkedIn
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”