Egy új városban előírás, hogy így kell építkezni. A napelemek hőségben is hatékonyak, miközben a növényzet saját ökoszisztémát teremt és tisztítja a levegőt.
Ausztrália legújabb városa, Bradfield City már az első épületével bebizonyította, hogy a betonrengeteg hősége ellen két ismert megoldás ötvözése lehet a leghatékonyabb fegyver. A First Building nevű létesítmény tetején kialakított bioszoláris rendszer nem csupán energiát termel, hanem aktív hűtőegységként és élőhelyként is funkcionál. A Sydney-i Műszaki Egyetem gyakorlati vizsgálataiból született tanulmány szerint az őshonos növényzet és a napelem szimbiózisa olyan eredményeket hozott, amelyek alapjaiban írhatják felül a modern építészet szabályait.
A kutatók hónapokon át monitorozták a rendszert, és azt tapasztalták, hogy a zöldtető extrém hőség idején akár 28 Celsius-fokkal hűvösebb maradt, mint egy hagyományos alumínium tető.
Ez a hőmérséklet-különbség közvetlenül kihat az energiatermelésre: a napelemek forró napokon 23,25 százalékkal több áramot termeltek, mint a növényzet nélküli társaik. A jelenség kulcsa a párologtatás, amely természetes módon hűti a panelek alatti mikroklímát, megakadályozva azok túlhevülését.
„Megállapítottuk, hogy a növényzet hűtő hatása rendkívül dinamikus: minél magasabbra emelkedett a környezeti hőmérséklet, annál hatékonyabbá vált” – mutatott rá a technológia előnyeire Peter Irga, az egyetem docense. Kiemelte, hogy a méréseket egy még beépítetlen területen végezték, így a közlekedésből eredő légszennyezés vagy a környező épületek hőkisugárzása nem torzította az adatokat. „Ezáltal sokkal tisztább bázisadatokat kaptunk a bioszoláris tető teljesítményének pontos értékeléséhez.”
A napelem és a tetőkert saját ökoszisztémát alkot
A 1300 négyzetméteres, kb. 14 ezer darab őshonos növénynek otthont adó kert nemcsak mérnöki, hanem biológiai siker is. A vizsgálat idején 39 különböző állatfaj, köztük madarak, rovarok és emlősök, valamint olyan ritka beporzók is megtelepedtek a tetőn, mint a kék sávos méh.
A területen egy év alatt kiépült egy teljes tápláléklánc, miközben a rendszer a vízháztartást is szabályozza: a tető a heves esőzések során a csapadékvíz átlagosan 73 százalékát tartotta vissza, jelentősen tehermentesítve a városi csatornahálózatot. A növényzet ráadásul természetes szűrőként is működik: a lefolyó vízben lévő nehézfémek – például a mangán és a nikkel – több mint 99 százalékát távolította el. A levegőtisztító hatás szintén nem elhanyagolható: a zöldfelület évente közel 24 kilogramm szennyező anyagot von ki a légkörből.
Fenntarthatóság mint alapértelmezés
A projekt hátterét Bradfield City nagyszabású mesterterve adja. Ez Ausztrália első újonnan alapított városa az elmúlt évszázadban, ahol a tervezőknek lehetőségük nyílik a nulláról felépíteni egy klímatudatos környezetet.
A szabályozás előírja, hogy minden új épület tetőfelületének 80 százalékán zöld- vagy bioszoláris megoldást kell alkalmazni.
A First Building már most több fenntarthatósági díjat nyert, és ez nem véletlen: azon túl, hogy nagyságrendekkel gazdaságosabb és fenntarthatóbb a hagyományos létesítményeknél, az építéséhez alacsony szén-dioxid-kibocsátású fát és döngölt földfalakat használtak. A cél pedig az, hogy a jövőben ne a beton, hanem az ilyen típusú integrált rendszerek jelentsék az alapértelmezett megoldást a városfejlesztésben.
Címlapkép: Elmich / Sydney-i Műszaki Egyetem
A legutóbbi kivitelezési fázisban több mint kétezer köbméter beton került az 5. blokki nukleáris sziget épületeinek alaplemezébe – számolt be a paks2.hu.